Tegnap már egy nagy portálon megjelent a hír!

Etikus életbiztosítási koncepció  végre. A régi visszavásárlási táblák remélhetőleg a múlté lesznek. Elkezdik az életbiztosítások visszavásárlási táblázatának szabályozását, változik a kötelező biztosítás hiányában okozott károkra vonatkozó szabályozás, és a nyugdíjpénztárak is nagy változásokra készülhetnek: csökkentik például a magánnyugdíjpénztárak életben maradási esélyeit, és felszabadítják az önkéntes nyugdíjpénztári közvetítők jutalékát.

Bemásolnék egy cikket

Portfolio.hu  ezt írja.

– olvasható a törvényjavaslat általános indoklásában. Mi most a nyugdíjpénztárakra és a biztosításokra vonatkozó változásokat emeljük ki, az MNB-törvény változásáról

MNB rendelet és törvényjavaslat

• viszonylag átláthatóvá teszik az életbiztosítások költségeit,
• előírják, az ügyfél befizetéseinek mekkora részét kell befektetni,
• új szabályozás lép életbe az életbiztosítások visszavásárlási értékére vonatkozóan is.

“A biztosító köteles az általa felszámított bármely díjat, költséget vagy jutalékot, továbbá a képzett tartalék arányában felszámított elvonást úgy megnevezni, hogy abból, illetve a kapcsolódó meghatározásból egyértelműen megállapítható legyen ezek célja és mögöttes tartalma.” Az átláthatóságot segíti elő ez a törvényelem, megkövetelve a biztosítóktól, hogytüntessék fel pontosan, hogy a szerződés milyen költsége pontosan mire megy el. Ez a passzus kicsit ködös: nem tud ugyanis a biztosító minden egyes tollat, irodabérletet, vagy egy Vegas-i motivációs utat lebontani minden ügyfélszerződésre. Mindenesetre várható, hogy az olyan kreatív költségelemek, mint a “bónuszalap” megszűnnek és inkább az lesz jellemző, hogy az ügynöknek és a biztosítóknak fizetett jutalékot például értékesítési költségnek nevezik majd, persze már ma is van olyan társaság, amelyik így tesz.

Ezen kívül meghatározzák majd azt is, hogy a beérkezett éves díjak mekkora részét kell majd minimálisan befektetnie a biztosítónak. Egy unit-linked szerződést kötött ügyfél

• első éves díjának 20%-át,
• második éves díjának 50%-át,
• a harmadik és minden ezt követő díjának pedig legalább 80%-át kötelező lesz a biztosítónak befektetnie a kockázati díjrész levonása után.

Ez azt jelenti, hogy a biztosítók többé nem nyelhetik le az első pár éves díjat egy az egyben, helyette a három év költsége összesen maximum a befizetett díjak fele lehet (vagyis egy éves díj 150 %-a). A konzultációra bocsátott anyagban már lehetett látni, hogy a kormány a fentieknek megfelelően fogja szabályozni a befektetendő összeg minimális mértékét.

A törvény kimondja azt is, hogy ha az ügyfél a maradékjogával él, vagyis visszakéri a pénzét úgy, hogy például visszavásárolja életbiztosítását, akkor az elszámolás alapja az előbbiekben meghatározott érték kell, hogy legyen.

A megtakarítási jellegű, nem befektetési egységekhez kötött (például hagyományos vagy vegyes) életbiztosítási szerződésekre közvetlen visszavásárlási érték-szabályozás vonatkozik majd. Ha a szerződő valamelyik maradékjogával él:

• az első éves díj legalább 20%-a,
• a második éves díj legalább 50%-a,
• a harmadik éves és az összes többi befizetett díj legalább 80%-a

visszajár az ügyfélnek.

Felszabadítják az önkéntes nyugdíjpénztári közvetítői jutalékokat

Az önkéntes nyugdíjpénztárakat érintő fontosabb tervezett változások az alábbiak:

• Tagszervezési díjazás: a jelenleg érvényben lévő törvény kimondja, hogy a tagszervezési díjazás összege nem haladhatja meg a befizetett tagdíj első naptári évi összegének működési tartalékra jutó részét, emellett további díjazás és egyéb juttatás nem adható. A tervezet ezt meg is hagyja, azzal a módosítással, hogy újonnan tagsági jogviszonyt létesítő tag esetében (ha egyetlen más, hasonló pénztárnál sem tag) ez a díjazási limit nem érvényesül. A jutalék kifizetése és annak mértéke tehát a tagszervezés útján belépő tag nyilatkozatától függ majd (volt-e korábban ilyen pénztárban tag vagy sem).
• Tagdíjfizetési kötelezettség: ha a pénztártag nem fizeti a tagdíjat, akkor a tagsági jogainak gyakorlásáról a pénztár alapszabálya rendelkezik, új kitétel azonban, hogy a tagdíjfizetési kötelezettség szüneteltetésére az alapszabály nem adhat lehetőséget.
• Pénztárak közötti átlépés: a korábbiakhoz képest engedmény, hogy az egészségpénztár és önsegélyező pénztár tagja átléphet egészség- és önsegélyező pénztárba és fordítva. Korábban az átlépés csak azonos típusú pénztárak között volt megengedett, 2016-tól viszont az újonnan létrejövő egészség- és önsegélyező pénztárakra is kibővül a lehetőség.
• Munkáltatói delegált: pontosítanák azt a szabályt, hogy milyen esetben delegálhat a munkáltató képviselőt a pénztár ellenőrző bizottságába. Eszerint, ha egy munkáltatói tag által fizetett hozzájárulás mértéke egy naptári évben eléri vagy meghaladja a pénztár tagdíjbevételének 50%-át, akkor az adott munkáltató jogosult egy tagot az ellenőrző bizottságba kijelölni, de maximum 5 évre. Emellett szigorodik a kijelölt taggal szembeni feltételrendszer is.
• Panaszkezelés: ha panaszkezelés céljából telefonon hívják a pénztárt, akkor kötelesek 5 percen belül fogadni a hívást (élőhangos bejelentkezés).

Tovább nehezítik a magánnyugdíjpénztárak dolgát

A kormány tovább nehezíti a “nyugdíjállamosítás” után megmaradt 4 hazai magánnyugdíj-pénztár életét:

• Pénztári vezetés: szigorodnak a pénztár és a befektetések irányítását betöltő személlyel szemben támasztott követelmények például azzal, hogy a korábbi kettő helyett minimum három év releváns szakmai gyakorlattal kell rendelkeznie.
• Panaszkezelés: ha panaszkezelés céljából telefonon hívják a pénztárt, akkor kötelesek 5 percen belül fogadni a hívást (élőhangos bejelentkezés).
• Saját tevékenységi tartalék: a hatályos törvény 100 millió forintos saját tevékenységi tartalék képzését írja elő a pénztáraknak, ha a járadékszolgáltatást saját maguk szeretnék végezni. A mostani tervezet ezt az összeget jelentősen megemelné, mégpedig úgy, hogy a saját tevékenységi tartalék a következő egyenlegek összegéből adódna: 80 millió forint ÉS a tárgyévet követő 5. év végéig az öregségi nyugdíjkorhatárt elérő tagok összesített egyéni számla egyenlegének 1%-a, ÉS a tárgyévet követő 6. év elejétől a 14. év végéig az öregségi nyugdíjkorhatárt elérő női tagok 20%-ának összesített egyéni számla egyenlegének 1%-a, de legalább 100 millió forint. A saját tevékenységi tartalékra vonatkozóan további kiegészítés, hogy annak fedezetére a működési tartalék 40%-a, illetve a likviditási és kockázati tartalék 70%-a vehető figyelembe.

Van némi változás a kötelező biztosításoknál is

Egy biztosítási eseményben a károsultak számától függetlenül a biztosító dologi károk esetén

• káreseményenként 1 220 000 eurónak megfelelő forintösszeghatárig,
• személyi sérülés miatti károk esetén káreseményenként 6 000 070 eurónak megfelelő forintösszeg-határig köteles helytállni.

Ezek az összegek magukban foglalják a káresemény kapcsán bármilyen jogcímen érvényesíthető követeléseket, az igényérvényesítés költségeit (a jogi képviseleti költségeket is), valamint a teljesítés időpontjáig eltelt időszakra járó kamatokat.

Amennyiben kötelező biztosítással nem rendelkező gépjármű okoz kárt, továbbra is a MABISZ által kezelt Kártalanítási Számla áll helyt a károsult felé, ugyanakkor ezután törvényben kikötött módon visszakövetelhetik a költségek megtérítését a vezetőtől akkor is,

• ha a gépjárművet alkoholos vagy a vezetési képességre hátrányosan ható szertől befolyásolt állapotban vezette;
• ha a gépjármű vezetésére jogosító engedéllyel nem rendelkezett,
• ha a kárt segítségnyújtás elmulasztásával, illetve foglalkozás körében elkövetett “
•