2009 óta dolgozok pénzügyi területen. Magyarországon azt tapasztalom, hogy sokkal több ember dolgozik ezen a területen , mint néha a piac elbír. A szabályozók erősek, de mégis rengeteg a piramis és az MLM játék. Minden pénzügyi és biztosítási szereplőnek, közvetítőnek szerepelnie kellene és szerepel is az MNB felügyeleti regisztrációs listájában. De a piramis játékost biztos nem találod meg itt. Ugye abban egyetértünk, hogy megnyugtatóbb az Ön vagy a te számodra is, ha a pénzügyi tevékenységet az MNB felügyeleten kívül az osztrák pénzügyi felügyelet is ellenőrzi. Az osztrák bankfelügyelet az FMA, hosszabb néven Österreichische Finazmarktaufsicht. Ausztria mellett már több tízezer magyar döntött, ugyanis Ausztriában elsők között, 2012-ben vezették be ezt a MIFID II szabályozását. Miröl is szól ez a szabályozás? Míg Magyarországon csak Mifid I. szabályozás mellett élünk, addig Ausztriában a MIFID 2 van. Sajnos Magyarországon ettől félnek is a magyar kereskedelmi bankok.
Az egyik nagy kereskedelmi bank ezt írja: “Az alacsony kamatkörnyezet, a jövőre életbe lépő MiFID 2-es jogszabály és a lakossági állampapírok által generált verseny jelenti jelenleg a három legnagyobb kihívást a hazai alapkezelői piacon.” Elmagyarázom mi is a MIFID II: “Az Európai Unió átfogó szabályozási keretet hoz létre a befektetői ügyletek tőzsdék, más kereskedési helyek és befektetési vállalkozások általi szervezett lebonyolításának biztosítására. E célból többek között a befektetési vállalkozásokra vonatkozó egységes megállapodást léptet életbe, hogy azok az Unió egész területén minimális alaki követelményekkel működhessenek, miközben megerősíti az ügyfelek védelmét.” A Mifid II. az átláthatóságot, a prudenciát és a költségek láthatóságát és a hozamok illetve törzstőke naprakész nyilvántartásának a láthatását jelenti. Nem mindegy az, hogy az ügyfél a költségeket rejtve látja vagy utólag és dühöng rajta és nem érti vagy egyenesen rögtön leírva és részletesen. A kondíciós lapot egyből kézbe veheti vagy az aláírt szerződés 70.oldalán elrejtve találja meg. Bizonyára emlékeztek arra, hogy 2010-ben a magyar kormány gondolkodott, hogy miként tudná a banki számlákat megszaporítani. A tranzakcióknál, az értékpapíroknál azt elérni, hogy ne a párnacihában tartsa az ügyfél a pénzét. Ugyanis 2010-ben , az ötlet megszületésénél eléggé rosszul állt a szénánk. 2010-ben a kormány egy új ötletet talált ki, azóta mindannyian ismerjük, a neve TBSZ. A Tartós befektetési Számla lényege a kamatadó mentesség.
A konstrukció lényege, hogy a TBSZ számlára a tulajdonos pénzt fizethet be, és ebből „pénzügyi eszközöket” vásárolhat, amelyeket hozamukkal együtt a TBSZ-en írják jóvá, ha pedig a számlatulajdonos ezeket legalább 5 évig nem vonja ki a TBSZ-ről, akkor a teljes állományhoz adómentesen juthat hozzá. Az eredeti törvényi szabályozás szerint akkor lehetett egy befektetést TBSZ-re helyezni, ha az értékpapírnak minősült és az ügyletet befektetési szolgáltatón keresztül kötötték meg. Mi 2015-ben kint jártunk egy letétkezelő befektetési bankban, ahol 100.000 euróig a befektetéseknek betét garancia van és több ezer magyar befektetője van. Rákérdeztünk, hogy mi lesz a magyar állampolgárokkal , majd a jogalkotó megalkotta rá a törvényt. Így két év után megtörtént a csoda, ha kamatadó mentességet szeretnél akár közép – és hosszú távú befektetésben, akkor te is tarthatod Ausztriában a pénzed Tartós Befektetési Számlán (öt évnyi kamat adómentességet adó Euró, Dollár vagy Forint számlán). Egyrészt arra is figyelni kell a befektetéseinknél, hogy az ügyfél minőségi szakmai tanácsadást kapjon, a tőkéje nem árt ha nem forintban van elhelyezve, ráadásul bármilyen bika piac is van most, de diverzifikálva vagyis porlasztva legyen az elhelyezve. Fontos dolog az is, hogy az ügyfél ne azt érezze, hogy a “táskából ” kap terméket, hanem mint független bankárként 220 alapkezelő termékéből egy személyre szabott megoldást kapjon, legyen az részvény kötvény vagy befektetési alap. Az ügyfélnek az igényei az elsők és erre Ausztriában szigorúan figyelnek. A másik dolog az időtartam, nem mindegy milyen időszakra fektetsz be, ha valakinek két év múlva van szüksége a tőkére akkor az ne egy hosszútávú befektetési alapba tegye be a pénzét vagy fordítva a rövidtávon ugyanerről beszélhetünk. A kockázati szint besorolás sem elhanyagolható. Sok ember azt gondolná, hogy a Magyar Államkötvény 100%-an biztonságos, de vajon ugyanezt mondta volna el 2010-11-ben is. Akár ezt mondanátok bármilyen államkötvény vásárlásánál (akár ukrán, venezuelai vagy olasz) ugyanezt mondaná el?
Megsúgok halkan nektek valamit: Van deviza és árfolyamkockázat, kamatkockázat mindenhol, illetve országkockázat is, csak ezt nem mondják el nektek.
Egy jó igényfelmérésnél és a folyamat nyomon követésénél erre is figyelnek Ausztriában. Már csak cselekedni kell, fogni a telefon vagy regisztrálni, hogy egy jó szakemberhez kerülj. A második legfontosabb és nem utolsó az, hogy személyes kapcsolattartás a befektetés teljes ideje során meglegyen a tanácsadóval. Ugyanis láttunk erre már példát, kijött a kolléga a frissen végzet padból, ott volt a megoldás a táskában, majd eltűnt. Ausztriában ezt a bankok nem is engedhetik meg, ugyanis a cél az ügyfélmegtartás és a teljes körű ügyfélkiszolgálás.