Részvény vásárlásnál mire figyelj – Avagy mindenképp fontos a diverzifikáció

london_1

Amikor elhatározod, hogy a piaci kamatnál nagyobb hozamú értékpapírba fektetsz, több dolgot tehetsz. Azon kívül, hogy a döntéselőkészítés miatt megkeresed a pénzügyi szolgáltatódat, rövid- közép- vagy hosszú lejáratú kötvényekbe, nyílt vagy zárt végű befektetési alapokba vagy részvényekbe fektetsz. A részvény  tulajdonképpen egy forgalmazásra szánt lejárat nélküli értékpapír, amely kifejezi a személynek az RT alaptőkéjéhez való hozzájárulását.

részvény tulajdonjogot és egyéb jogokat megtestesítő értékpapír. Ezen értékpapírok és a részvénytársaságok a kapitalizmus jellemző és szerves elemei. A részvény birtokosa részesedése arányában résztulajdonosa az adott társaságnak, és jogosult a jövedelem és a szavazati jogok arányos részére is. Magyarországon nagykorú (pontosabban: cselekvőképes) személyek, jogi személyek, és jogi személlyel nem rendelkező szervezetek adhatják, vehetik, birtokolhatják ezen értékpapírokat.  De mire is figyelj ha jó nevű részvényt akarsz megvásárolni?

Mi amikor részvényt választunk ki egy lépéssel még tovább megyünk. Ilyenkor nagy hangsúlyt fektetünk a dolgok múltbeli alakulására, a vállalat jelenlegi értékelésére – vagyis arra, hogy a vállalat adott pillanatban felül- vagy alulértékelt –, ilyenkor a bank szakember, a bank belső tanácsadója, elemzője elemző eszközökkel megpróbálja előre jelezni, miként alakul a jövő. A megfelelő Cash Flow, Árbevétel, nyereség, osztalékfizetés és hozamkimutatás, vállalati könyvérték, megnézzük a cég forgalmát, a tőzsdére kerülés óta hogyan alakult a forgalom, a bevétel és a kiadás.

640x360_00124A11

Példaként: A Nike aki sportcipőket, sportöltözetet, sporteszközöket és kiegészítő termékeket tervez és gyárt, férfiak, nők és gyerekek számára egyaránt. A vállalat világszerte értékesíti termékeit saját üzletei, kiskereskedések és leányvállalatokon keresztül.

A Nike cég 1980-ban került tőzsdére, a cég saját tőkéje 96.817 Millió dollár, viszont éves szinten négyszer fizet osztalékot, árbevétele, hozamnövekedése és nyeresége lineárisan nő. Átlagosan évente 16,45 % nyereséget termel, saját tőke hozama 34,38%, kiváló árfolyam /cashflow arányal rendelkezik, alacsony az idegen költség (vagyis nincs eladósodva).

Egy ilyen részvény vásárlásnál figyeljünk arra, hogy az összképnek  pozitív képet kell mutatnia. Mindenképp vizsgáljuk meg , hogy az adott vállalat milyen szektorba tartozik, képes-e megújulni, ismerjük -e a termékét esetlegesen multinacionális vállalat-e. Figyelni kell arra is ,hogy a vállalat milyen negyedéves jelentésekkel jön ki a piacon és milyen benchmarkja van az adott évben , esetlegesen megfelel  vagy túl lépi ezt. Részvényeknél az nem baj ha ismert márkanév és ráadásul minimum 10 éve a piacon megtalálható. De azért tényleg számít a megújulás.  Mert pl egy Air Berlin már nem fog megújulni, ugyanis csődvédelem alatt áll.

images

Ezen kívül talán a legfontosabb a diverzifikálás. Vagyis porlasszuk szét a pénzünket, minél több részvénybe akár részvénykosárba ,mert így a kockázatot is megosszuk.

Ahhoz, hogy az életben elérjük pénzügyi céljainkat, valószínűleg az egyszerű takarékoskodás nem elegendő. A félrerakott pénzt „fialtatni” kell, be kell fektetni. Ha otthon tartjuk a párna alatt, vagy a perselyben éveken keresztül, akkor reálértelemben folyamatosan veszít értékéből, ugyanis inflálódik. Ehelyett leköthetjük a bankban általában alacsony kamatok mellett, vásárolhatunk kincstárjegyet, államkötvényt valamivel magasabb hozamot realizálva, vagy vehetünk részvényeket. A hosszú távú megtakarításra a legkézenfekvőbbnek az utóbbi  vagyis a részvény ígérkezik. Egy példát szeretnék kiemelni. Adott egy illető mondjuk Géza. Géza magasabb kockázat tűrőképességgel rendelkezik, vagyis akár 20%-33%-ot is kockáztatna a pénzéből, viszont van 10 millió forintja, megkeresi a számára legjobb tőkepiaci tanácsadó céget és befektetést kezdeményez. Ha ügyes a szakértő, akkor legalább 8-9 db vagyis 8-9 fajta értékpapírba helyezi el a pénzt. Attól függ az ügyfél milyen intervallumokba akar hozzáférni és szeretne-e osztalékfizetést vagy sem. Így Géza nem kockáztat annyit, mert ha netalán tán akár az egyik részvény pl lefele korrigál vagy esik akkor is a maradék nyolc még pozitív hozamot hozhat.

images (3)

Példaként az Apple részvényének árfolyama például 1990 óta 3,86 vagyis majdnem négyszeresére emelkedett,  beleértve a 2000-es és 2010-es válságát is és akkor ebben még a kifizetett osztalékok nincsenek is benne. De a Tesla viszont , akiről szólnak a híradások és állandóan megújul 2010-óta 19,2 euróról 308,2 euróra emelkedett vagyis közel  1600% -os árfolyam növekedést ért el hét év, 3 hónap alatt.

chart_all_Tesla

Tesla részvény 2010.07.02-től

Tehát kedves olvasó van élet a kötvényen és a banki kamatokon is kívül, csak keresd meg pénzügyi tanácsadót és várj egy jó pár évet türelemmel és nem 0,1-03%-ot fogsz a pénzedért kapni.

Ha tetszett akár egy kis részlet is, bátran vedd fel vagy a PortfoLife céggel a kapcsolatot és igényfelmérés , befektetési politika elkészítése után egy személyre szabott döntés előkészítést kapsz és tudsz majd a saját befektetéseidben dönteni diverzifikáltan.

e-logo-portfolife_light

Szeretnétek egy kötetlen beszélgetést a pénzügy világáról? Szeretnétek átnézetni meglévő biztosításotok?

Nincs más dolgod csak regisztrálj itt!

 Itt megteheted!

vagy akár

 Itt is megteheted!

Vélemény, hozzászólás?