Larry Hagmann vagy Leonardo DiCaprio. Vajon ki örülne most a világnak?

Larry, azaz Jockey 1962 – ben hazatért a vietnami háborúból, beállt a Ewing Olajtársasághoz dolgozni, édesapja mellé. Olajvállalkozóként kezdte építeni a karrierjét.
Ha élne, biztosan felkérné a Wall Street farkasát, hogy szövetkezzenek. Megkeresnék együtt Marlon Brando – t.Vagy is Don Corleone rendet tenne. Egy két lófej biztos bekerülne, egy két okos ágyába.
De miért is? Olaj. Mit takar ma ez a szó? Lassan szitokszó a Wall Street – nál? Miért fontos az olaj? Kinek fontos? Amikor is robot repülök, drónok korát éljük.
Mikor is kezdődött? Az 50 – es, 60 – as években korábban soha nem látott fejlődés vette kezdetét a világban. A világháborút elvesztő országok újjáépültek, a keleti blokkban a sztálinizmus végével kicsit enyhébb időszak köszöntött be, a győztes országok pedig – egy-két kivételtől eltekintve – fénykorukat élték. A világ népessége addig soha nem látott mértékben nőni kezdett. Egészen 1973 – ig, akkor jött az első nagy háború, az arab – izraeli konfliktus képében. A konfliktusban az USA Izraelt támogatta, az arab országokat pedig közvetve a Szovjetunió, miközben jelentős olajbehozatalra kényszerült az arab országokból. Az OAPEC (Organization of Arab Petroluem Exporting Countries – gyakorlatilag az OPEC – országok) számára kiborító volt, hogy Amerika Izraelt támogatta. Azután jött a háború vége. Az OAPEC a háború következményeként az USA-ba irányuló olajszállítmányok árát azonnal megemelte hordónként (1 hordó = 159 liter) 70 % – kal (3 dollárról 5 dollárra emelkedett)! A bekövetkező tőzsdepánikot még tovább súlyosbította, hogy a válság egybeesett a Nixon elnök körül kirobbant botránnyal. Majd 1979 – ben Khomeni Ajatollah hatalomra került, aki Amerika ellenes politikát folytatott. Ezek következményeként 1980 – ra egy hordó olaj ára 250 (!!!) % – os emelkedéssel az addig hihetetlen 40 dolláros határ közelébe ugrott (az inflációt is beleszámítva ezt az értéket 2008 márciusában sikerült csak túllépni, amikor 145 dollárra emelkedett az ár).
Ennek hatására viszont az addig csak gazdaságosan nem kitermelhető olajjal rendelkező amerikai államok – Texas, Louisiana, Oklahoma, Colorado – a 80-as évek elején gyakorlatilag olajmezőkké változtak, ezeket a területeket kimondottan pozitívan érintette a válság, ami 2008 – 2009 – ben következett be.
Tegnap újra történt valami, ugyanis 2016. 01. 07-én 33 dollár alá is benézett a magyar üzemanyagárak szempontjából irányadónak számító Brent típusú nyersolaj tőzsdei ára. Erre Magyarország is reagált. A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe, a BUX 405,44 pontos, 1,69 százalékos csökkenéssel, 23 595,10 ponton zárt csütörtökön. A nap vesztese az eddig “jó formában lévő” OTP-részvény volt, a bankpapír több mint 3 százalékot veszített értékéből.
A takarmánybúza márciusra 600, augusztusra 500 forinttal lett olcsóbb, így mindkét határidőre 47. 500 forint az árfolyam. A takarmánykukorica elszámoló ára márciusra 300 forinttal 45. 700 forintra csökkent, májusra maradt 47. 500, júliusra 50. 500, novemberre pedig 47. 000 forintra süllyedt. A takarmányárpa ára márciusra 1050 forinttal 45 700 forintra esett, augusztusra 45. 500 forinton értékesítették. A nagy olajtartalmú repce márciusra 1000 forinttal olcsóbb lett, 116. 000 forint az ára. A nagy olajtartalmú napraforgómag ára nem változott, márciusra továbbra is 125. 000 forint.
Mit lehet tenni? Vagy komolyan lófejeket teszünk a kinaiak vagy a rossz hozamú shortolok ágyába, vagy keresünk megoldást?
Mi a megoldás?
A gazdasági piac mindig megnyugszik, a FED kamatot emel, beindul Európában az export és import. A Wall Streeten sem Leonardoék vannak. Vannak ott mérsékeltek is. Már egy éve jelezte a J. P. Morgan, hogy Magyarországon érdemes államkötvényt venni. Megjegyzem a Biztoshozam ezt alkalmazza. Érdemes magas kamatozású B kategóriás amerikai vállalati kötvényeket venni. Aminek múltja van. Aminek a könyvelési mutatójában pluszok vannak. Ilyen lehet az a részvénykibocsájtó, aki a válságban is jól teljesített. És milyen cégről beszélhettünk? Joggal kérdezi az olvasó. Pedig este fürdéskor vagy a mosáskor ott a kezében a megoldás, pl. a Colgate – Palmolive részvény. Vagy amikor mesét olvasnak fel a kis Jakabnak, pl. a Walt Disney részvény. Érdemes – e most Apple részvényt venni? Azt mondom igen, még ha esik az ára is. Mert a cégnek múlja van. Illetve jövője. Hosszútávon előre halad. Csak az utolsó negyedévben 75 millió darab iPhone – t adhattak el az év utolsó negyedévében.
Tehát nem a lófej kell. Pedig Jockey ezt akarná. Hanem eljönne a III. kerületi céghez és tájékoztatást kérne. Mi is van most? Egy órát megér. Nem?