Miközben újra erősödik a részvénypiac. Nemárt figyelni a szolgáltatószektort és a fogyasztási szektort is. Vannak olyan egyedi részvények amelyek az elmúlt időszakban kiugró magas hozamokat értek el. A kereskedelmi háború miatt ugyanis a befektetők ezen részvényekbe menekítették tőkéjüket. Ezek közül a legjobban viszont az amerikai fogyasztási értékpapírok, részvények emelkedtek. Az USA és Kína között zajló kereskedelmi háború miatt körülbelül 2,9 milliárd dollárt veszíthetett már az év elejére a két ország gazdasága. Mára már viszont látszódnak a megegyezés jelei. Donald Trump amerikai elnök és Hszi Csin-ping miniszterei októberben újra tárgyalóasztalhoz ülnek. Igaz már ez egy kényszerlépés a kínai félnek, mert Amerika eléggé kivéreztette Kínát. A Hongkongi részvényindexek nagyot zuhantak az elmúlt egy, másfél év alatt.
A Hang-Seng részvényindex egy év alatt 1,70%-kot esett, míg tavaly év januári 33000 ponthoz képest 26515 pontra esett vissza. Viszont az elmúlt időszakban, az elmúlt egy hónapban a Dow Jones indexe 1,33%-ot emelkedett. Látható, hogy kezd nyugvó pontra térni az amerikai piac, míg a kínai piac még mindig nem tud erősödni. A történet apropója, hogy az Egyesült Államok szeptember 1-jétől újabb kínai árucikkekre vetett ki 15 százalékos pótvámot. Az Egyesült Államok évi 112 milliárd dollár értékű kínai importcikkre vezette be a pótvámot, lábbeliktől kezdve okosórákon át a síkképernyős televíziókig. Megtorlásul Kína ugyancsak 5 és 10 százalék közötti pótvámot vezetett be az évi 75 milliárd dollár értékű amerikai importárut tartalmazó lista bizonyos tételeire, kezdve a szójababtól, a fagyasztott csemege kukoricán és a sertésmájon át a kerékpárgumikig. A kereskedelmi háború kirobbanása óta először az amerikai nyersolajra is pótvámot vezetett be Kína, 5 százalékos mértékűt. Az amerikai-kínai vámháború nyitányaként tavaly nyáron mindkét fél évi 50-50 milliárd dollár értékben vetett ki 25 százalékos pótvámot az egymástól importált termékekre. Ezt követte szeptemberben a következő hullám, amelynek keretében Washington évi 200 milliárd, Peking pedig 60 milliárd dollár értékű terméket sújtott pótlólagos vámmal. De most úgynéz ki végre megállapodnak és Kína egyes tételek pótvám tételét kitolja december 15-ig.
Kína ugyanis büntetővámot vetne ki 75 milliárd dollár értékű amerikai árucikk importjára, aminek a vámtételét december 15-ig elhalaszt. Viszont az indexek esése, a gazdasági visszaesések és a hongkongi sztrájkok is arra kényszerítik Kínát, hogy újra tárgyalóasztalhoz üljenek. De milyen következménye lenne ha tovább folytatódna a kereskedelmi háború. Ezt a pénzügyi szemle weboldala a napokban elég jól leírta, így idéznék belőle:
“A kutatók szerint a vámháború negatív hatásai 2021-re érhetik el a csúcspontot, akkor az alap forgatókönyv szerint a kínai gazdaság 0,4 százalékkal lassulhat, az amerikai és a globális pedig 0,2 százalékos mértékben. Ha ugyanakkor a vámok tovább növekednek, akkor a lassulás mértéke Kínában 0,8 százalékos, az USA-ban és világszinten 0,5 százalékos lehet. A lehető legrosszabb az lenne, ha a vámok emelkednének, a tőkepiacokon pedig komolyabb visszaesés következne be, ekkor a kínai mínusz 0,9 százalék lenne, az amerikai és a globális pedig a 0,7 százalékot is elérhetné. Így a világ évente 600 milliárd dolláros veszteséget lenne kénytelen elkönyvelni, amely megközelítőleg 170 ezer milliárd forintnak, azaz négy évnyi magyar GDP-nek felel meg.”
forrás:https://www.kinaon.com/
De ennek ellenére ahogy már a cikkem elején leírtam több értékpapír viszont felül teljesített, nemcsak Amerikában, hanem Európában is. Ebből kiemelnék három olyan értékpapírt, részvényt ami az elmúlt egy évben kiválóan teljesített és ami akár osztalékrészvényként, akár hosszú és középtávú részvényként, befektetésként egyedi értékpapírként, vagy diverzifikálva érdemes megvásárolni. Ezek olyan részvények amik ráadásul több, mint öt-tízéves papírok , magas osztalékfizetéssel rendelkeznek, jó cash-flow aránnyal rendelkezik a mögöttes cég, magas piaci kapitalizációs tőkével rendelkezik a vállalat, illetve ezek a vállalatok nyereségesek és ismert vállalatok.
De nézzük is meg konkrétan miről is lenne szó pontosan.
Nestlé-nek egy termékét imádjuk mozifilm alatt elfogyasztani
A svájci Nestlé céget senkinek sem kell bemutatni. Igaz mindenkinek a gyerekkora jut eszébe rögtön. A vállalatnak a napokban jelent meg a gyorsjelentése, amiből kiderült, hogy csak 3,6 százalékkal tudta növelni organikus bevételeit. Igaz az USA-ban többet sikerült értékesíteni a termékeiből, de Ázsiában sokkal kevesebbet. Így nettó profitja 15%-kal lett kevesebb a vártnál, 5 milliárd svájci frankra esett vissza. Amerikában a legjobban fogyott terméke ismét a KitKat csokoládé lett, amit az amerikai társadalom a mozival köt össze. Amerikában ugyanis a pop-corn mellett szinte minden moziban kapható, szinte kötelező darab. Ráadásul a KitKat 1985 óta hódit és csak most akarja a Nestlé cég modernizálni, cukormentessé tenni. Az árbevétel az első félévben 45,47 milliárd frankot tett ki, ami 3,6%-kal nőtt szerves alapon, ami kiküszöböli az árfolyam-ingadozásokat, az akvizíciók és az eladások hatásait. Az eladási számok összhangban voltak az elemzők becsléseivel. Ráadásul a Nestlé a napokban jelentette be, hogy 100 millió dollárt fektet be három indonéziai gyárának bővítésére, ahol malátaitalt, tejport és azonnal oldható kávé és kávékeveréket állítanak elő. Mark Schneider, a Nestlé vezérigazgatója a gyorsjelentés megjelenése után azt mondta, hogy a Nestlé erősen növekvő vállalkozásokra koncentrálásának erőfeszítései megtérülnek, mivel az Egyesült Államok a Nestlé legnagyobb piaca, ami „különösen jól teljesít”. Az édességipari verseny az év második félévben fokozódhat, Kínában pedig további kockázatokkal számol az édességgyártó cég. A vállalat részvényei az év elejei 79 svájci frankról 112,06 svájci frankra emelkedtek. A vállalat részvényárfolyama 1 év alatt több, mint 40%-ot erősödött egy év alatt.
Vajon a Pepsi Co vállalat részvénye meddig emelkedhet még
Mind a Coca Cola és mind a Pepsi Co vállalat elég magas osztalékfizető részvénynek számítanak. Örök verseny van a két cég között. A Coca-Cola 56 éve, míg a Pepsi 46 éve fizet osztalékot és emeli meg kifizetett osztalék mértékét. Warren Buffett befektetési guru 1988 óta tartja pénze egy részét ezekben a részvényekben. A Pepsi 2016 óta többször megerősítette a szódába vetett a hitét, aminek a fogyasztók jobban örülnek, mert Észak-Amerikában és Európában is egyre többen kerülik cukros italokat. A Pepsi több olyan kezdeményezést indított, amiben háborút indít a cukros italok ellen. 1993-ban elindult a Pepsi Max-xal, most viszont a Pepsi Energy-t dobta a piacra. A fogyasztói szokásokra a cég állandóan figyel és ennek megfelelően ehhez igazítja az igényeket. Míg a kapitalizációs tőkéje a 2009-s évben 43,2 milliárd dollár volt, addig ma ez 168,3 milliárd euró. Indra K. Nooyi vezérigazgató a céget stabilizálta. A PepsiCo meghatározott célja az volt 2014-ben, hogy 2019-ig 5 év alatt 5 milliárd dollár megtakarítást érjen el. Ezt a cég nemhogy elérte, hanem bőven át is lépte.
Tavaly az amerikai PepsiCo Inc. 3,2 milliárd dollárért megvette az otthoni szódagépeket gyártó izraeli SodaStream International céget. A SodaStream akkor 3500 alkalmazottal havonta közel félmillió db szódagépet gyártott, amit negyvenhat országban értékesítenek. Az amerikai üdítő- és chipsgyártó cég nemrég közzétett beszámolója szerint a cég adózott eredménye 2,035 milliárd dollár, részvényenként 1,44 dollár volt a június 15-ével végződött három hónapban, ami 11,8 százalékkal, illetve 12,5 százalékkal haladja meg az egy évvel korábbi 1,82 milliárd dollárt, részvényarányosan 1,28 dollárt. A cég kisebb dobozokba tölti az üdítőitalokat, amivel nőtt a haszonkulcsa, ráadásul újabb fogyasztókat vonzott magához, az egészségtudatos fogyasztókat, akik időnként engednek a csábításnak, de hosszú távon inkább egészséges ételeket, italokat fogyasztanak.
Jelenleg a Pepsi Cola részvényenként 0,85 eurót fizet. Egy darab részvény ára 123,66 euró. A vállalat részvénye egy év alatt 27,92%-ot erősödött.
képforrás: https://www.fool.com
Több, mint 21%-ot emelkedett a Nike, a kereskedelmi háború ellenére
A Nike története a Blue Ribbon Sports történetével kezdődött 1964-ben. A Nike már 1999 novembere óta az amerikai tőzsde tagja. Phillip Knight, a cég társalapítója a Dimension 6 nevet ajánlotta a cég alapításakor 1971-ben, miközben Jeff Johnson a cég egyik első alkalmazottja Nike-val álmodott. Végül is az amerikai székhelyű vállalatot Nikéről, a győzelem görög istennőjéről nevezték el. A Nike-nál sosem a marketingre törekedtek, hanem a hivatásos sporttevékenység ruházatára és a cipőkre fektették a hangsúlyt. A Nike története során számos ruházatot és cipőt gyártó céget vásárolt fel, ezek közül néhányat azóta értékesítettek. Első akvizíciója a Cole Haan, egy előkelő cipőgyártó társaság volt. 1988-ban és 1994-ben megvásárolta a Bauer Hockey-t, majd 2002-ben megvásárolta Hurley International szörfözési ruházati céget. 2003-ban a Nike 309 millió USD-t fizetett, hogy megvásárolja a Converse céget. 2004-re szinte minden nagynevű vállalat a zsebében volt, köztük az Umbro is.
2018-ban 19 milliárd nettó bevétellel rendelkezett. 2017 illetve 2018 óta inkább az online kereskedelem felé fordultak. A Nike székhelye Beaverton városa, ami Washington megyében található. A Nike ruházatainak kb. 27%-át Kínában gyártja, a tarifák emelésének ismétlődése valódi problémát jelent az ellátási láncában és a kereskedelmében. A vállalat proaktívan foglalkozik ezzel a kérdéssel, és lassan tovább fokozza tevékenységét, így Kínából Vietnamba helyezi át telephelyeit.
A Nike részvényének árfolyama három év alatt 56,32 %-ot emelkedett.
Ha tetszett akár egy kis részlet is, bátran vedd fel vagy a PortfoLife céggel a kapcsolatot és igényfelmérés , befektetési politika elkészítése után egy személyre szabott döntés előkészítést kapsz és tudsz majd a saját befektetéseidben dönteni diverzifikáltan.
Szeretnétek egy kötetlen beszélgetést a pénzügy világáról? Szeretnétek átnézetni meglévő biztosításotok?
Nincs más dolgod csak regisztrálj itt!
Itt megteheted!
vagy akár