Az Ázsiai és azon belül a kínai gazdaságot a tőzsdei piacon napok óta optimizmus jellemzi. A Shanghai index a tegnapi napon 0,95%-ot emelkedett, a Nikkei 225 stagnált, míg a Hang Seng 0,16%-ot csökkent. Kína több éve elkezdett amerikai kötvényeket vásárolni, mindezt tette azért, hogy a a jüan értékét a dolláréhoz kösse. A gazdasági világválság óta mindig Kína kezében volt a legtöbb amerikai állampapír. De ezt, tavaly év végén elengedte, jelenleg japán az aki amerikai államkötvényeket vásárol.
Viszont több kínai befektető kijelentette, hogy Kína újra amerikai kötvényeket és államkötvényeket vásárolna. Ha kicsit is megértjük a kínai gazdaságpolitikát, akkor rájöhetünk arra, hogy amerikai adósság tizede az ő kezükben volt. A Kínaiaknak egészen pontosan 1,11 ezer milliárd dollárnyi amerikai papír van a kezükben. Azt bizonyára kevés olvasó tudja, hogy több amerikai céget felvásárolt már , kínai befektető. Példának okáért megvették a Waldorf Astoria Hotelt. Az Anabang Insurance Group 2014-ben 2 milliárd dollárért vásárolta meg az ikonikus New York-i hotelt. De ilyen a Motorolla Mobily eladása , a nagynevű Motorolla cégből kivált a Mobily, majd 2014-ben a kínai tulajdonú Lenovo 2,9 milliárd megvásárolta a Motorola Mobility-t, amivel a Lenovo a harmadik legnagyobb okos telefongyártó lett a világon. Meglepőek az államkötvény számok, míg Kína 2009-ben 776,4 milliárd dollár kitettségű államkötvényt birtokolt, mára pedig 1,11 ezer milliárdos államkötvényekkel rendelkezik. 2016-ban Kína leállt egy időre az államkötvény vásárlásával, hiszen a Jüan a dollárhoz képest erősödött. Kína és a pekingi kormány már a múltban is és 2016 végén aranyvásárlással hívta fel magára a figyelmet és építette le amerikai állampapír állományát.
Vajon miért is kell a kínaiaknak az amerikai államadósság?
- Kína erősen exportfüggő országként rengeteg külföldi valuta- és devizabevételhez jut,
- ami növeli a pénzmennyiséget,
- ami nem jó dolog, mert egyrészt inflációt okoz,
- másrészt meg erősíti a jüan árfolyamát, miközben a jüan alacsony árfolyama a kínai árversenyképesség egyik fő komponenese (és ezért is van kiakadva rájuk pl. Donald Trump).
- Úgyhogy ezt a többletlikviditást a kínaiak szeretik kivonni a piacról, hogy megfogják az inflációt és a jüanárfolyamot,
- amely célból dolláreszközöket vásárolnak.
- Emiatt hatalmas (bár az utóbbi időben csökkenő) mértékű devizatartalékuk van, bár ez jelen esetben nem a kínai erő jele,
- hanem azé, hogy Kína nagy áldozatokat hoz a jelenlegi, egyre inkább kifulladó, olcsó exporton alapuló gazdasági modellje aládúcolására,
- hiszen az amerikai államkötvények bár biztonságosak, de nagyon rosszul fizetnek, azaz ennek a pénznek elvileg sokkal jobb helye is lehetne a kínai gazdaságban,
- már ha nem akarnák védeni a jüant és korlátozni a pénzmennyiséget.
Az elmúlt években Kína mesterségesen gyengítette a jüant. A jegybank az éves külkereskedelmi többlettel közel megegyező mennyiségű jüant teremtett a semmiből, és ebből dollárt vásárolt a jüan felértékelődésének elkerülése érdekében.
A Bloomberg szerint azért van szükség a vételre, mert a jüan stabilizálódott illetve a várakozások alapján a jegybank devizatartaléka is ismét emelkedett.
A cikk szerint a fordulat novemberben bekövetkezett amerikai választás eredménye. Mivel Amerikában négy hónapja nem látott rally van, így a jüan is a dollárhoz képest hatalmasat erősödött és stabilizálódott. A Fed széles körben várhatóan emelni kezdi a hitelfelvételi költségeit a június hónapban. Az Amerikai FED viszont júniusban várhatóan kamatot emel, így valószínűsíthető, hogy szűkül a különbség Kína és az USA devizákban. Így az amerikai eszközök egyre vonzóbbá válhatnak a Kína Kommunista Párt részéről is. Kína és az azt vezető Kommunista Párt jogosan tart attól, hogy a devizatartalékja zsugorodik, így lazításként egy éves folyamaton keresztül újabb államkötvények vásárlását kezdeményezi.
Forrás: www.index.hu
www.origo.hu és a www.bloomberg.com