Az ősi civilizációktól napjainkig az arany vonzereje sosem csökkent. De honnan származik valójában ez a nemesfém?
cikk Forrása:ZME Science
Az évezredek óta esztétikai és kohászati tulajdonságai miatt tisztelt arany még mindig az egyik legkeresettebb nemesfém. Nem kérdés, hogy az arany jóban-rosszban egyedülálló szerepet játszott az emberiség történelmében. De honnan származik az arany? Az első gondolat talán valami földalatti bánya vagy aranypelyhekkel teleszórt gyorsfolyású patak válasza, de az arany valódi eredete ennél sokkal látványosabb, és bolygónk létezését évmilliárdokkal megelőzi.
Az arany eredete ugyanis egy olyan utazás, amely a csillagokban kezdődik.
Az ősi aztékok úgy hitték, hogy az arany valójában “a nap verejtéke”. Bár ez csak legenda, a kifejezés meglepően pontos metafora.
A Földet alkotó nehéz elemek, köztük az arany, a csillagok szívében keletkeztek. A magfúzió révén az elemek intenzív hő és nyomás alatt olvadtak össze. A nagyon nehéz elemek, például az arany keletkezéséhez azonban még ennél is szélsőségesebb eseményre van szükség: egy szupernóva robbanására.
Kezdetben, az ősrobbanást követően csak két elem keletkezett: a hidrogén és a hélium. Néhány százmillió évvel az ősrobbanás után az első csillagok már lángoltak magtüzükkel. Ezek a magtüzek a könnyebb elemeket összeolvasztották, hogy valamivel nehezebb elemeket hozzanak létre, és ezek a magreakciók hatalmas mennyiségű energiát szabadítottak fel.
Fokozatosan ezek a korai csillagok egyre nehezebb elemeket, például szenet, nitrogént és oxigént kezdtek termelni – a periódusos rendszerben felfelé haladva a vas felé. De még mindig nem volt arany az Univerzumban. Amikor ezek a korábbi csillagok kifogytak az elégethető könnyű elemekből, a nehezebbeket kezdték el égetni. A nagyon nehéz elemek, mint az arany, azonban nem magfúzióval jöttek létre.
Amikor néhány nagy tömegű csillag elérte életciklusa végét, és szilíciumot égetett el, hogy vasat hozzon létre, szupernóvaként felrobbant, és néhány rövid pillanatra ezek a haldokló csillagok annyi energiát szabadítottak fel, mint az adott galaxis összes normál csillaga együttvéve. Ez az összeomlás hatalmas energiafelszabadulást vált ki, amely a csillag külső rétegeit óriási sebességgel az űrbe repíti. Ahogy ezek a rétegek lehűlnek és kitágulnak, gáz- és porfelhőket, úgynevezett ködöket alkotnak, amelyekből aztán új csillagok és bolygók alakulnak ki.
Arany keletkezése
Ezekben a ködökben az elemek, köztük az arany is, a neutronbefogásnak nevezett folyamat révén keletkeznek. Ahogy a gáz- és porfelhő lehűl, a benne lévő protonok és neutronok elkezdenek egyesülni, és nehezebb elemeket alkotnak. Bizonyos esetekben egy neutront egy könnyebb elem atommagja foghat be, így az egy nehezebb elemmé alakul. Ez a folyamat többször is végbemehet, és végül olyan nehéz elemek alakulhatnak ki, mint az arany, amelyek aztán a robbanás egyéb törmelékeivel együtt kirepülnek az Univerzumba.
Becslések szerint az egész világegyetemben jelen lévő arany mennyisége körülbelül 50 milliárd tonna, a Földön 150 milliárd tonnára körülbelül egy uncia jut.
Az arany útja a Földre: meteoritok és vulkánok
A Földre az arany végül mintegy 200 millió évvel a bolygó kialakulása után jutott el. Amikor arannyal és más fémekkel teli meteoritok bombázták a felszínt, és végül beépültek a bolygó kérgébe.
De nem ez az egyetlen módja annak, hogy az arany a Föld felszínére jusson. A Föld kialakulása során az olvadt vas a középpontjába süllyedt, hogy ott létrehozza a magot. Ez magával vitte a bolygó nemesfémjeinek túlnyomó többségét. Mint például az aranyat és a platinát. Valójában annyi nemesfém, például arany van a bolygó magjában, hogy a Föld teljes felszínét négy méter vastag réteggel borítaná be.
Ahogy az olvadt kőzet vagy magma a felszínre emelkedik, olyan elemeket tud felvenni és koncentrálni, mint az arany. Amikor a magma lehűl és megszilárdul, olyan kőzetet alkot, mint a gránit, és néha aranyat találhatunk ennek a kőzetnek az ereiben.
Másik elmélet szerint
Az arany keletkezésére vonatkozó másik elmélet, amely napjainkban egyre nagyobb teret nyer, az, hogy az elem két neutroncsillag ütközése után alakulhat ki. Amikor egy, a Napnál legalább nyolcszor nagyobb tömegű csillag összeomlik, rendkívül sűrű magot hagy maga után. Ennek a magnak olyan tömege lesz, mint egy csillagnak, amely egy nagyjából 10 kilométer átmérőjű, vagyis egy földi város méretű objektumba tömörül. Másképpen úgy is nézhetnénk ezt, mintha a Mount Everestet belegyömöszölnénk a reggeli kávénkba. Ilyen hatalmas sűrűségnél a tér és az idő szövetét egzotikus fizikai hatások feszítik.
Gammakitörés
Két egymás körül keringő neutroncsillag összeütközhet, ha a gravitációs hullámok elegendő energiát visznek el a rendszerből ahhoz, hogy destabilizálják a pályát. Amikor ez megtörténik, egyfajta gammakitörés következhet be – ezek a legerősebb robbanások a világegyetemben. Az Astrophysical Journal Letters című folyóiratban megjelent tanulmány szerint az intenzív energia elegendő lenne ahhoz, hogy aranyat és más nehéz elemeket hozzon létre.
Miért fontos az arany
A rézkori izraeli domboktól a Kr. e. 4. évezredbeli bolgár Várna nekropoliszáig, az egyiptomi fáraóktól a spanyol hódítókig az arany vonzereje – a ránk gyakorolt erőteljes hatása, következetes és félreérthetetlen. Az egyiptomiak valójában “Isten leheletének” nevezték az aranyat. És nem csak az ókoriak tartották nagy becsben az aranyat.
Napóleon császári dicsőségének fitogtatására aranyozta be Párizst arannyal, míg még a közelmúltban Hitler az “1000 éves birodalma” támogatásaként Európa teljes aranykészletét igyekezett ellenőrzése alá vonni. Milyen tulajdonságai tették az aranyat ilyen értékes árucikké, és milyen vonzó fizikai tulajdonságai támasztják alá, hogy mind a mai napig nemesfémként tartják számon?
Mindenekelőtt a fémeket a ritkaságuk teszi értékessé. Mivel az arany ritkább, mint az ezüst vagy a réz, két másik, az ókor óta bányászott fém, értéke arányosan nagyobb. Másodszor, az arany fantasztikus fizikai tulajdonságokkal rendelkezik. Nem mattul, nagyon könnyen megmunkálható, drótba húzható, vékony lemezekké kalapálható, számos más fémmel ötvözhető, megolvasztható és rendkívül részletes formákba önthető, és csodálatos színe és ragyogó csillogása van. Mindezeket a tulajdonságokat már az ókor óta, akárcsak ma, ki lehetett használni, csupán az aranyrögök magas hőmérsékleten történő hevítésével és egyszerű szerszámok, például kalapácsok vagy formák használatával.
Az arany vizuálisan is rendkívül vonzó tud lenni, így nem meglepő, hogy egyik fő felhasználási területe az ékszerek. A nemes fém ragyogó csillogása ősidők óta a világ legkeresettebb és legkitűnőbb ékszerei közé került, amelyek királynőkhöz és királyokhoz illenek. Napjainkban az újonnan bányászott vagy újrahasznosított arany nagy részét ékszerek készítésére használják fel. Az évente rendelkezésre álló, nem pedig tárolt arany mintegy 78%-át használják fel erre a célra.
Aranyérme
Mivel az arany nagy értékű és nagyon korlátozott mennyiségben áll rendelkezésre, régóta használják csereeszközként vagy pénzként. Az arany első ismert használata pénzforgalomban több mint 6000 évre nyúlik vissza. Az első aranyérméket Krózus lídiai király (a mai Törökország területén fekvő terület) parancsára verték Kr. e. 560 körül. Az aranyérméket az 1900-as évek elejéig gyakran használták a tranzakciókban, amikor a papírpénz vált általánossá. Az Egyesült Államokban egykor “aranystandardot” alkalmaztak, és minden forgalomban lévő dollár fedezetéül aranykészletet tartottak fenn. Az aranystandard szerint bárki bemutathatott papírpénzt a kormánynak, és cserébe azonos értékű aranyat követelhetett.
Arany kitermelése
Az arany vitathatatlanul legnagyobb értéket képviselő tulajdonsága az emberiség számára azonban csak a múlt század elején vált nyilvánvalóvá, amikor fény derült fantasztikus elektromos vezetőképességére. A szilárdtest-elektronikai eszközök nagyon alacsony feszültségeket és áramokat használnak, amelyeket könnyen megszakít a korrózió vagy a szennyeződés az érintkezési pontokon. Az arany rendkívül hatékony vezető, amely képes ezeket az apró áramokat vezetni, és korróziómentes marad, ezért az arany felhasználásával készült elektronika rendkívül megbízható. Kis mennyiségű aranyat használnak szinte minden kifinomult elektronikai eszközben. Ide tartoznak a mobiltelefonok, a számológépek, a személyi digitális asszisztensek, a globális helymeghatározó rendszer egységei és más kis elektronikai eszközök.
Ahogy az emberi civilizációk fejlődtek, úgy fejlődtek az arany bányászati módszerei is. A rómaiak fejlesztették ki az első nagyszabású bányászati műveleteket, amelyek során vízzel hajtott gépeket használtak a folyómedrekből történő aranybányászathoz. Az 1849-es kaliforniai aranyláz során az emberek tömegesen vándoroltak az Egyesült Államok nyugati részére aranyat keresve. A modern korban pedig az olyan technológiák alkalmazása, mint a mélyfúrás és a cianidos kioldás lehetővé tette az arany kitermelését még nagyobb kihívást jelentő lelőhelyekről is.
Az arany keresése azonban nem mentes a kihívásoktól. Az arany kitermelése gyakran jár környezetkárosítással, beleértve az élőhelyek elpusztítását és a helyi közösségek kitelepítését.
Tények az aranyról
- Az arany atomi száma 79, ami azt jelenti, hogy minden aranyatom magjában 79 proton van.
- Egy uncia aranyat elméletileg 50 mérföld hosszúságúra lehet nyújtani anélkül, hogy elszakadna; a keletkező drót mindössze öt mikron széles lenne.
- Egy uncia tiszta aranyból egyetlen kilenc négyzetméteres lapot lehetne kalapálni.
- A világ ismert aranykészletének több mint 90 százalékát a kaliforniai aranyláz óta bányászták ki.
- Julius Caesar kétszáz aranyat adott minden egyes katonájának a gallok legyőzése után kapott hadizsákmányból.
- Fort Knoxban állitólag 4600 tonna aranyat őriznek.
- Az amerikai jegybank pedig 6200 tonnát tart vésztartaléknak.
- Az arany valójában egyesek szerint ehető. Néhány ázsiai országban aranyat tesznek gyümölcsökbe, zselés rágcsálnivalókba, kávéba és teába. Az európaiak legalább az 1500-as évek óta aranylevelet tesznek a szeszes italok, például a Danziger Goldwasser és a Goldschlager palackjaiba. Egyes indián törzsek úgy hitték, hogy az arany fogyasztása lehetővé teszi az emberek számára a lebegést.
- Az arany kémiai jele Au, a latin aurum szóból, amely “ragyogó hajnalt” jelent, és Aurorából, a hajnal római istennőjéből származik. Kr. e. 50-ben a rómaiak elkezdtek aranyérméket kibocsátani, az Aureus és a kisebb Solidus néven.
- Kr. u. 307 és 324 között egy font arany ára Rómában 100 000 dénárról (római érme) 300 000 dénárra emelkedett. A negyedik század közepére egy font arany 2 120 000 000 dénárt ért – ez az elszabadult infláció korai példája, amely részben felelős volt a Római Birodalom összeomlásáért.
- Az arany, a Föld legkeresettebb fémének lenyűgöző eredettörténete a csillagokban kezdődik, és minden egyes csillogó ékszerben vagy érmében tükröződik.
- Az arany a szupernóvákban bekövetkező magfúzió és neutronbefogás révén történő keletkezésétől kezdve a meteoritokon és vulkáni tevékenységen keresztül a Földre vezető útjáig jelentős szerepet játszott bolygónk kialakulásában és fejlődésében.
- Az arany utáni kutatás folytatódik, ami az emberi innovációt és felfedezést ösztönzi, ugyanakkor környezetvédelmi és biztonsági kihívásokat is jelent.
-
Vegyen Ön is aranyat rendszeres megtakarítással hosszútávra és így elkerülheti a nagyobb visszaeséséket.
A Partner Banknál kiváló minőségű, 24 karátos, 999,9-es finomságú színaranyból készült aranyrudak vásárolhatók „Good Delivery“ minőségi garanciával. Mivel az arany értéke ingadozásoknak kitett, a Partner Bank azt a lehetőséget is felkínálja ügyfeleinek, hogy kisebb aranymennyiségek rendszeres vásárlásával hosszabb idő alatt építsenek fel aranyállományt. Ezzel az aranyvásárlási programmal az ügyfelek egyszerűen és kényelmesen vásárolhatnak fizikai aranyat, és közben profitálhatnak a lehetséges cost-average hatásból: Alacsonyabb árfolyam esetén nagyobb mennyiségű arany, magasabb árfolyam esetén kisebb mennyiségű arany vásárlására kerül sor. A Partner Bank FINE GOLD aranyát átláthatóság és rugalmasság jellemzi. A megőrzésre vonatkozó információk az online ügyfélszolgálaton keresztül áttekinthető módon és kényelmesen elérhetők.
Ha nyereséggel szeretnél befektetni minden minden út a Biztoshozamhoz visz.
Pontosabban a www.biztoshozam.hu szakértőjéhez. Látod ilyen könnyedén is lehet beszélni a pénzügyekről. Személyesen még hatékonyabbak tudunk lenni így már csak ennyi maradt hétre:
Jogi nyilatkozat:
Ezek az adatok kizárólag termékinformációként szolgálnak, és nem értelmezhetők sem ajánlatként, sem meghatározott pénzeszközök eladására, ill. vételére történő felhívásként vagy ajánlásként a nevezett pénzeszközök, eszközosztályok, országok, ágazatok, kibocsátók stb. javára. Nem vállalunk felelősséget a megadott adatok helyességéért és teljességéért.
Ha kérdése van, vagy befektetne, keressen bátran:
• Telefonon:0670-605-1490
• skypon:koncz.peter@portfolife.hu
emailben:koncz.peter@portfolife.hu
• másodlagos email: koncz.peter@biztoshozam.hu
Ha tetszett akár egy kis részlet is, bátran vegye fel vagy a Biztoshozam.hu csapatával a kapcsolatot és igényfelmérés , befektetési politika, nyugdíjtervezés elkészítése után egy személyre szabott döntés előkészítést kap és tud majd a saját befektetéseiben, megtakarításaiban diverzifikáltan dönteni.
Szeretne egy kötetlen beszélgetést a pénzügy világáról? Szeretne átnézetni meglévő biztosítását, értékpapírját?
Nincs más dolga csak regisztráljon ide kattintva!