Kis összefoglalót készítettem nemrég kollégámnak és ügyfeleimnek. Ezt szeretném Önökkel megosztani , hogy Önök is tisztában legyenek a Makrogazdasági eseményekről ami a világban zajlik. Fogadják a 2.részt !

kép:Az EKB szakértői makrogazdasági előrejelzések az euróövezetre vonatkozóan

Európa

Magas infláció és az EKB

Az eurózóna nagyon magas inflációja ismét ráébresztette a befektetőket arra, hogy az emelkedő irányadó kamatlábakkal kapcsolatban számos vállalat nyereségét veszélyeztetik. Ezért Christina Lagarde az Európai Központi Bank elnöke áprilisban ismét negyed százalékponttal emelte a kamatlábakat. Miközben arra figyelmeztetett, hogy az infláció elleni harcnak még nincs vége. Christine Lagarde, az EKB elnöke jelezte, hogy az irányadó betéti kamatlábnak a korábbinál lassabb ütemben, 3,25 százalékra történő emeléséről szóló döntés nem az utolsó ilyen lépés lesz az idén.

Közgazdászok most arra számítanak, hogy az EKB további néhány negyedpontos lépéssel júliusra 3,75 százalékra emeli betéti kamatlábát. Ami megfelelne a 2001-ben elért eddigi legmagasabb szintnek. Holger Schmieding, a Berenberg német bank egyik vezető közgazdásza szerint a félpontosról negyedpontos emelésekre való áttérés azt sugallja, hogy az euró övezeti kamatlábak csúcsa „ már nincs messze”.

Inflációs Ráták

Az euró övezet éves inflációs rátája 2023 márciusában 6,9% volt, szemben a februári 8,5%-kal. Az Európai Unió éves inflációja 2023 márciusában 8,3% volt, szemben a februári 9,9%-kal. Áprilisban 7% volt az áremelkedés mértéke az eurózónában az Eurostat gyorsbecslése szerint. Ezzel nőtt az éves infláció, márciusban ugyanis még csak 6,9% volt. És az elemzők a Reuters felmérése szerint arra számítottak, hogy áprilisban stagnálni fog az éves infláció. A legalacsonyabb éves rátát Luxemburgban (2,9%), Spanyolországban (3,1%) és Hollandiában (4,5%) regisztrálták. A legmagasabb éves arányt Magyarországon (25,6%), Lettországban (17,2%) és Csehországban (16,5%) regisztrálták. Összehasonlítva Februárhoz képest huszonöt tagállamban csökkent, kettőben pedig emelkedett az éves infláció.

Dinamika

Több európai elemző szerint az energiapiaci dinamika 2023-ban ugyanolyan kihívást jelent majd Európa számára, mint 2022-ben .A beszerzési költségek még évekig magasak maradnak. Ez egyes iparágakat versenyképtelenné tesz, ami a globális piaci részesedés csökkenéséhez vezethet. Áprilisban közzétett euróövezeti feldolgozóipari PMI az előző hónaphoz képest visszaesést mutatott. Bár az S&P Global szerint az értéket a beszerzések készletei húzták lefelé, és a termelési volumen a blokkban nagyjából stabilizálódott.

Németország

Németországban az Olaf Scholz kancellár vezette szövetségi kormány 2023-ig 1 milliárd euróval (1,1 milliárd dollárral) megemelte a 16 tartományi kormánynak a menekültek kezelésére fizetett átalányösszeget. A szövetségi kormány és a tartományok arról is megállapodtak, hogy korszerűsítik informatikai rendszereiket annak érdekében. Azért, hogy felgyorsítsák a menedékjogi kérelmek benyújtását, amely jelenleg átlagosan 26 hónapig tart. 2023 első négy hónapjában több mint 101 ezer menedékkérelmet nyújtottak be Németországban, ami 78%-os növekedést jelent az előző év azonos időszakához képest.

A német gazdaság bővült az utolsó negyedévben az ipari termelés élénkülése miatt, közölte ezt a Bundesbank szokásos közzétett havi jelentésében. A Bundesbank enyhe optimizmusa összhangban van a közelmúltbeli felmérési adatok sorával, amelyek a negyedik negyedévi 0,4%-os zsugorodás után enyhe fellendülésre utalnak. Még ha a növekedés egy ideig a trend alatt maradhat is. Az ipari megrendelések is megugrottak a közelmúltban, ami arra utalhat, hogy a feldolgozott termékek iránti kereslet túljutott a ciklikus mélyponton mondta a központi bank.

Olaszország

Olaszország munkanélküliségi rátája márciusban 7,8%-ra csökkent a februári 7,9%-ról, derült ki a Reuters közzétett adatokból, mivel a hónapban mintegy 22.000 új munkahely jött létre. A márciusi munkanélküliségi ráta elmaradt a Reuters 11 elemzőre kiterjedő felmérésében szereplő 8,0%-os medián előrejelzéstől. És a legalacsonyabb érték volt 2020 áprilisa óta, amikor az olaszok a COVID-19 zárlat idején nem kerestek munkát. A februári munkanélküliségi rátát a korábban jelentett 8,0%-ról lefelé módosították. Az év első negyedévében az euróövezet harmadik legnagyobb gazdaságában 90 ezerrel. Azaz 0,4%-kal nőtt a foglalkoztatottak száma 2022 utolsó három hónapjához képest, közölte az ISTAT.

Hollandia

A holland GDP 2023-ban várhatóan 1,2%-kal, 2024-ben pedig 1,3%-kal nőtt, ami a 2022-es 4,5%-os éves növekedés után egy lassulást jelent. Várakozások szerint a külső kereslet az euróövezet és az USA recessziója miatt alacsonyabb lehet Hollandiában is (a beruházások és a fogyasztás egyaránt lassulnak). Ez gyengíti a holland export kilátásait, amit már a PMI-adatokban is látszódik. A legfrissebb ipari PMI az új exportmegrendelések összetevőjének csökkenését mutatta.

A Világbank hivatalos adatai szerint Hollandia bruttó hazai terméke (GDP) 2021-ben 1012,85 milliárd dollárt tett ki. Hollandia GDP-értéke a világgazdaság 0,45 százalékát teszi ki.

Franciaország

Franciaország 13 milliárd eurónyi külföldi befektetést jelentett be, amikor 200 üzleti vezető gyűlt össze május elején Emmanuel Macron egyik találkozóján. A több mint 200 üzleti vezető részvételével zajló csúcstalálkozón számos bejelentés hangzott el, köztük 28 új vagy kibővített projekt, összesen 13 milliárd euró értékben, ami több, mint 2022-ben (10,6 milliárd) és 2021-ben (3,6 milliárd). A külföldi beruházások 8000 közvetlen munkahelyet teremtenek majd, különösen a közepes méretű városokban. A bejelentések terjedelme megerősíti az Ernst and Young május 12-én közzétett felmérését, amely szerint Franciaország továbbra is a legvonzóbb ország Európában a projektek száma, ha nem is a létrehozott munkahelyek, de a kutatás-fejlesztés terén is.

Francia aktívitás

Franciaországban a gazdasági aktivitás 2023-ban (0,7%- os éves növekedés) visszafogott maradt a 2022 második felében bekövetkezett jelentős lassulás után, de az előrejelzések szerint 2024-ben lendületet kap (1,4%). Az infláció az előrejelzési időszakban csak fokozatosan csökken (5,5%- ra 2023-ban és 2,5% – ra 2024-ben, 5,9% után 2022-ben), az energia-és nyersanyagárak csökkenése ellenére. Az államháztartási hiány az előrejelzések szerint a GDP 4.7% marad 2023-ban, és 4.3%-ra csökkenhet 2024-ben. A 2022-es teljes évi lengyel GDP-adatok közzététele arra utal, hogy Lengyelország gazdasága valószínűleg a 4. negyedévben is és 2023 1. negyedévében is zsugorodott.

Kelet-Európa

 

Romániában az ipari termelés 2022 második fele óta recesszióban van, de az erős kiskereskedelem eddig megakadályozta, hogy a teljes gazdaság recesszióba csússzon. Lengyelország éves inflációs rátája áprilisban 14,70%-ra csökkent a márciusi 16,10%-ról, és elmaradt a 15%-os piaci várakozásoktól. Ez volt a legalacsonyabb érték 2022 májusa óta, főként a lakások és közművek (23,5% az előző havi 26%-kal szemben), valamint az élelmiszerek és alkoholmentes italok (19,7% a 24%-kal szemben) árának lassulása miatt.

Egyesült-Királyság

Az Egyesült Királyság GDP-je 0,1%-kal nőtt a 2023 első negyedévében, ami megfelel az előrejelzéseknek. Márciusban váratlanul 0,3%-kal esett vissza a gazdaság. A sztrájkok és a gyenge kiskereskedelem súlyosan érintik a gazdaságot. A GDP 0,5%-kal maradt el a 2019 negyedik negyedévi szint alatt. Nagy-Britannia gazdasága 2023 elején lassan növekedett, ami jobb, mint az egykor várt kisebb recesszió.

Rishi Sunak brit miniszterelnök bejelentette, hogy több mint 22 milliárd dollár értékű japán beruházást hajt végre az Egyesült Királyságban, beleértve a tengeri szélenergia és más tiszta energiával kapcsolatos projektek finanszírozását, de elfogadta az autógyártóknak a Brexit kereskedelmi szabályaival kapcsolatos aggodalmait. Nagy-Britannia arra készül, hogy csatlakozzon a Japán és Ausztrália részvételével létrejött transzpacifikus kereskedelmi paktumhoz.

Ukrajna

Ukrajna GDP-je 29,1%-kal esett vissza 2022-ben, mivel Oroszország teljes körű inváziója megviselte a gazdaságot. Ez az adat valamivel jobb, mint a kormány által előre jelzett 30%-os csökkenése. Oroszország Ukrajna elleni háborúja megrongálta a nehézipart, az elektromos hálózatot és a mezőgazdaságot, valamint hatalmas földterületek elvesztését eredményezte délen és keleten.