Fogalmak
Akkor amikor vásárolunk egy Unit -Linked befektetést,akkor kötvényt veszünk.Amikor HP vagy Mol befektetést akkor hosszabb távra gondolkozunk és részvényt veszünk. De tudjuk mik ezek az instrumentumok?
A részvény azt igazolja, hogy tulajdonosuk valamely vállalkozás alaptőkéjéhez járultak hozzá, és a befektetett pénze után jogosult a kiosztásra kerülő nyereség arányos részére, az osztalékra. Társtulajdonosi jogokat megtestesítő értékpapír, aminek fontos vonása az, hogy a tulajdonosuk nem vonhatja ki a vagyonát a vállalkozásból
A részesedési jogot (tagságot) megtestesítő értékpapírok közé tartoznak
A részvények egy része a tőzsdén is forgalomba kerülhet.
A részvénytársaság, röviden rt. egy tőkeegyesítő társaság, alapítható és működtethető zártkörben és nyilvánosan.
A részvénytársaság olyan gazdasági társaság, amely előre meghatározott számú és névértékű részvényekből álló alaptőkével (jegyzett tőkével) alakul, és amelynél a tag (részvényes) kötelezettsége a részvénytársasággal szemben a részvény névértékének vagy kibocsátási értékének szolgáltatására terjed ki. A részvénytársaság kötelezettségeiért – törvényben meghatározott kivétellel – a részvényes nem felel.
A részvénytársaság működési formája lehet zártkörű vagy nyilvános.
A részvénytársaság elnevezést a társaság cégnevében fel kell tüntetni.
A részvénytársaság működési formáját megváltoztathatja. A működési forma megváltoztatása nem jelenti a részvénytársaság átalakulását.
Nyilvánosan működik az a részvénytársaság, amelynek részvényei részben vagy egészben nyilvánosan kerülnek forgalomba hozatalra.
Zártkörűen működik az a részvénytársaság, amelynek részvényei nem kerülnek nyilvános forgalomba hozatalra.
Az összes részvény névértékének összege a részvénytársaság alaptőkéje.
A zártkörűen működő részvénytársaság, röviden zrt., a cégek azon formája, amely részvénytársaság ugyan, de a részvényesek köre zárt mind az alapítás, mind a működés során, a részvények nem kerülhetnek nyilvános forgalomba.
A nyilvánosan működő részvénytársaság, röviden nyrt., olyan cég, amelynek részvényei (egészben vagy részben) az értékpapírokra vonatkozó szabályok betartásával, nyilvános eljárásban, részvényjegyzés útján kerülnek forgalomba.
RÉSZVÉNYVÁSÁRLÁS – Ha valaki megtakarításainak egy bizonyos hányadát kockáztatni szeretné, vásároljon részvényt! Aki részvényt vásárol, tulajdonos lesz, részesedhet a cég eredményéből, s élvezheti a sikeres időszak előnyét: a részvény árfolyamának emelkedését.
A részvénytársaság alaptőkéjének egységnyi részét képező értékpapír.
Jellemzői: névértéke van, kibocsátási árfolyama az árfolyama, forgatható és átruházható, jogokat biztosít (vagyoni jog, tagsági jog, kisebbségi jog, likviditációs jog, részesedési jog), közgyűlés dönthet a kamatfizetésről is, a részvényt a részvénytársaság visszavásárolhatja, alaptőke 1/3-áig alaptőkén felüli vagyonból történhet, max. 3 évig tarthatja meg, utána vagy újra eladja vagy alaptőkét kell csökkentenie.
Fajtái:
Törzsrészvény: legtipikusabb, mert nem fűződik hozzá különleges jog (legforgalomképesebb)
minden részvény törzsrészvény, amely nem tartozik a további kategóriák egyikébe sem
Elsőbbségi részvény: névértékük összesen az alaptőke max. 50 %-a lehet.
Osztalékelsőbbségi részvény: a többi részvényeket megelőzően vagy annál kedvezőbb mértékben jogosít osztalékra, együtt járhat a szavazati jog korlátozásával.
Likvidációs hányadhoz fűződő elsőbbségi részvény: a jogutód nélkül megszűnő társaság vagyonfelosztásakor először részesülnek a felosztásra kerülő vagyonból.
Szavazatelsőbbségi részvény: többször szavazati jogot vagy vétójogot is biztosít.
Dolgozói részvény: az alaptőke felemelésekor a munkavállalók számára ingyenesen vagy kedvezményesen kibocsátott részvények, korlátozottan forgalomképesek, mert csak a dolgozói és nyugdíjasai tulajdonában lehetnek.
Kamatozó részvény: az alapító okiratban meghatározott mértékű kamatra és osztalékra jogosít, az összes névértékük nem haladhatja meg az alaptőke 10 %-át, csak névre szóló lehet, a kamat akkor is megilleti a tulajdonost, ha a társaságnak adott évben nincs nyeresége.
Saját részvény: előfordulhat, hogy Rt. megveszi saját részvényeinek egy részét, szavazati jog nem jár vele, a részvényt egy éven belül el kell idegeníteni
Átruházható kötvény (csak feltételesen részvény): a kötvény tulajdonosa a kötvény lejáratkor kérheti a kötvény átváltoztatását részvényre, az Rt. köteles átváltani, csak névre szóló lehet.
Elővásárlási jogot biztosító kötvény: az alaptőke emelésekor elővásárlási jogot biztosít az új részvényre, csak névre szóló lehet.
Részvényindex: valamely tőzsdén jegyzett részvények súlyozott átlagárfolyamát tükröző mutató. A budapesti tőzsde részvényindexe a BUX-index.
A részvénytársaság tőkeegyesítő társaság, amelynél a hangsúly a befektetett tőkén van, jogi szempontból a társaság tagjai, a részvényesek személye érdektelen.
A részvénytársaság által kibocsátott részvény értékpapír. A részvénytársaság részvényt az alaptőke teljes mértékben történő rendelkezésre bocsátását és a cégbejegyzést követően bocsáthat ki.
A részvénytársaság részvénye kizárólag névre szóló lehet, a bemutatóra szóló részvényt a társasági törvény nem ismeri el, a részvény fogalmi eleme a névre szóló mivolta.
NYOMDAI ÚTON ELŐÁLLÍTOT ÉS DEMATERIZÁLT RÉSZVÉNY: Az utóbbi esetben a részvény értékpapírszámlákon kerül nyilvántartásra. A részvénytársaság nyomdai úton előállított részvényének átruházása forgatmánnyal, míg a dematerizált részvény átruházása értékpapírszámlán történő jóváírással történik.
RÉSZVÉNYFAJTÁK
A részvénytársaság különböző részvényfajták kibocsátására jogosult: törzsrészvényt, elsőbbségi részvényt, dolgozói részvényt, kamatozó részvényt, illetve visszaváltható részvényt bocsáthat ki.
A részvényosztály
A részvénytársaság elsőbbségi részvényeket különböző osztályokban bocsáthatók ki, amelyek különböző elsőbbségei jogokat biztosítanak a részvénytársaság részvényese számára.
A részvénysorozat
A részvényosztályon belüli kategória a részvénysorozat, amelyet azonos mértékű és tartalmú tagsági jogokat megtestesítő, így azonos névértékű részvények alkotnak, amelyek előállítási módja (nyomdai vagy dematerizált) nem térhet el egymástól.
RÉSZVÉNYKÖNYV
A részvénykönyv a részvényesek és a részvények nyilvántartása, amelyet a részvénytársaság igazgatósága, vagy ennek alapján elszámolóház, központi értéktár, befektetési vállalkozás vagy pénzügyi intézmény vezet.
A részvénytársaság tőkeegyesítő társaság, amelynél a hangsúly a befektetett tőkén van, jogi szempontból a társaság tagjai, a részvényesek személye érdektelen.
ZÁRTKÖRŰ ÉS NYILVÁNOS RÉSZVÉNYTÁRSASÁG
A részvénytársaság működési formáját megváltoztathatja a közgyűlés döntése alapján.
Nyilvános részvénytársaság az a részvénytársaság, amelynek részvényei nyilvánosan kerültek forgalomba hozatalra, vagy nyilvános értékesítésre ajánlották fel, illetve szabályozott piacra bevezették.
AZ IGAZGATÓSÁG, A VEZÉRIGAZGATÓ
A részvénytársaság ügyvezetését igazgatóság vagy vezérigazgató látja el. Az ügyvezetés körébe tartozik minden olyan döntés meghozatala, amely törvény vagy alapszabály rendelkezése folytán nem tartozik a részvénytársaság közgyűlésének vagy más szervének hatáskörébe.
Részvényalap: hozamát és kockázatát vizsgálva megállapítható, hogy hozamuk hosszabb időtávban a tőzsde trendjét követi. Ezért ajánlják hosszabb távú befektetésként azoknak, akik részesülni akarnak az esetlegesen kedvező tőzsdei folyamatokból, de tőkéjük, idejük vagy egyéb tényező miatt nem tudják követni a tőkepiaci folyamatokat. A részvényalapok hozama az alap által vásárolt részvények árfolyamváltozásából és a részvények után fizetett osztalékból tevődik össze.
Az első 1945 utáni hazai klasszikus részvénytársaság a miskolci Dr. Csomai Zoltán fémjelezte IC(P) Rt. volt. 1987-ben még az érvényben lévő 1875-ös kereskedelmi törvény alapján jegyezték be. Dr.Csomai Zoltán néhány hónap alatt 54 részvényest toborzott köztük -bankokat, állami válallatokat, egyetemeket- , és létrehozta az akkori néven Északmagyarországi Innovációs Centrum (Park) Részvénytársaságot. Az akkor beindult vállalkozás -Miskolcon, Budapesten, Pécsett, Szegeden, Győrben- az egész országra kiterjedő vállalkozói kúltúrát hozott létre, és olyan sikeres embereket vetett a felszínre, akik ma az ország menedzseri rétegeihez tartoznak. Az 1991-es esztendő volt a cég csúcséve, amikor az általa vezetett cég nettó árbevétele meghaladta a 2 milliárd forintot, a pénzpiaci kihelyezések pedig a 32,5 milliárdot. Aztán a ’92-es éveben partnereik fizetésképtelensége miatt hiteleket kellett felvenniük, de ezeket határidőre visszafizették.
Kötvény:
A kötvény hitelviszonyt megtestesítő értékpapír. A kötvényben a kibocsátó (az adós) arra kötelezi magát, hogy az ott megjelölt pénzösszegnek az előre meghatározott kamatát vagy egyéb jutalékait, valamint az általa vállalt esetleges egyéb szolgáltatásokat, továbbá a pénzösszeget a kötvény mindenkori tulajdonosának, illetve jogosultjának (a hitelezőnek) a megjelölt időben és módon megfizeti, illetőleg teljesíti.
Kötvény lehet névre, vagy bemutatóra szóló. Magyarországon csak névre szóló kötvény bocsátható ki.
A kötvény lehet nyomdai úton előállított vagy dematerializált (értékpapír számlán digitális jelként tárolt).
Lehet fix kamatozású, változó kamatozású, vagy speciális ún. zéró-kupon kötvény.
Fix kamatozás esetén a kibocsátó azt vállalja, hogy előre meghatározott időpontokban kifizeti a kötvény névértékének százalékában kifejezett, a futamidő alatt változatlan mértékű kamatot, majd lejáratkor visszafizeti a kötvény névértékét is.
Változó kamatozás esetén a kibocsátó előre meghatározott időpontokban kifizeti a kötvény névértékére vetített, százalékban kifejezett, de időben változó kamatot, és a futamidő végén a névértéket.
Zéró-kupon kötvény esetén a kibocsátó nem kamatot fizet, hanem a kibocsátáskor névérték alatti áron értékesíti a kötvényt, amelynek lejáratakor a névértékét fizeti vissza.
Kötvény lehet:
Állami kibocsátású
kincstárjegy
államkötvény
Közintézményi kibocsátású (például önkormányzat)
Jegybanki, vagy kereskedelmi banki kibocsátású, ennek speciális változata a jelzálogbank által kibocsátott jelzáloglevél
Vállalati kibocsátású
Kibocsátója kötelezettséget vállal arra, hogy egy előre meghatározott időpontban a kötvény névértékét a kamatokkal együtt visszafizeti.
Jellemzői: a kibocsátó és a kötvény megvásárlója között hitelviszony jön létre, a pénzintézet közreműködésével bocsátható ki, a kötvény árfolyama az abból származó jövedelem jelenértéke, befolyásoló tényező a piaci kamatláb, az idő tényező kockázata, a kötvény hozama: a kamat, árfolyam nyereség vagy veszteség.
Csoportosítása:
Rendelkezési jog szerint: névre szóló, bemutatóra szóló
Lejárat szerint: fix kamatozású, meghosszabbítható, lerövidíthető
Lejárat időtartalma szerint: hosszú lejáratú, közép lejáratú
Kamatfizetés szerint: fix kamatozású, változó kamatozású, alternatív kötvény
Kamatszelvény szerint: kamatszelvényes, kamatszelvény nélküli
Fedezet szerint: fedezettel bíró, fedezet nélküli
Kielégítés rangsora szerint: előre sorolt (szenior), hátra sorolt (junior)
Kötvényalap: az általános piaci megközelítés szerint kötvényalapok közé azok a befektetési alapok tartoznak, ahol a részvények, befektetési jegyek és a derivatív termékek együttes aránya nem haladja meg az alap tőkéjének egyharmadát. Államkötvényalapoknak nevezhetjük az olyan állampapíralapokat, amelyek portfoliójába az egy évnél hosszabb lejáratú államkötvények vannak túlsúlyban. A kötvényalapok alacsony kozkázatuk és viszonylag előre jelezhető, a bankbetéteket felülmúló hozamuk miatt kedveltek.
Kötvénykölcsön: biztosítás esetében a befizetett biztosítási díjak (és azok hozamainak) terhére néhány esetben kölcsönt nyújthat.
A jelzáloglevél:
A jelzáloglevél kizárólag a jelzálog-hitelintézet által e törvény alapján kibocsátott névre szóló, átruházható értékpapír.
A jelzáloglevélnek tartalmaznia kell: a jelzáloglevél elnevezést; a kibocsátó megnevezését és cégszerű aláírását; a jelzáloglevél típusának megjelölését (bemutatóra vagy névre szóló); névre szóló jelzáloglevél esetén a jelzáloglevél tulajdonosának megnevezését; a jelzáloglevél sorozatának betűjelét, a jelzáloglevél kódját, sorszámát; a jelzáloglevél névértékét; a kamat mértékét, a kamatszámítás módját; változó kamatozás esetén: az induló kamatláb mértékét, a kamatláb változtatásának elveit, a kamat számításának módját; a jelzáloglevél lejáratát; a kamatfizetés és a beváltás (törlesztés) időpontjait és mértékét; az átruházásra vonatkozó esetleges korlátozást; a kibocsátott sorozat össznévértékét; a jelzáloglevél kibocsátásának helyét és idejét; a vagyonellenőr igazolását az előírás szerinti fedezet meglétéről és annak fedezet-nyilvántartásba történt bejegyzéséről.
Értékpapír:
Az értékpapír vagyonjogot vagy követelést megtestesítő okirat.
Az értékpapír jogi fogalmát Magyarországon a Polgári Törvénykönyv határozza meg. Értékpapírnak csak olyan okirat vagy más módon rögzített, nyilvántartott és továbbított adat tekinthető, amely jogszabályban meghatározott kellékekkel rendelkezik és kiállítását (kibocsátását), illetve ebben a formában történő megjelenítését jogszabály lehetővé teszi.
Az értékpapír tehát olyan okirat, amely a benne tanúsított alanyi jogot úgy testesíti meg, hogy azt a papír nélkül sem érvényesíteni, sem bizonyítani, sem átruházni nem lehet.
Az értékpapír pénzügyi szempontból jövőbeli fizetésre vonatkozó ígéret.
Az értékpapírok megjelenési módja tekintetében két nagy csoportra oszthatók:
Okirati formában megjelenő értékpapírok: a nyomtatott értékpapírok általában két részből állnak: a köpenyből (előlapból) és a szelvényívből. A köpeny maga az értékpapír, amely tartalmazza a legfontosabb információkat: az értékpapír típusát, kibocsátóját, névértékét, kamatozását, lejáratát stb. A szelvényív szelvényekből (kuponokból) áll; ezek ellenében teljesítik az esedékes kifizetéseket (osztalék, kamat, törlesztőrészletek fizetését). A szelvényív általában a köpennyel összefüggő papírlap, ami bizonyos esetekben elkülönülhet egymástól.
Dematerializált értékpapírok: dematerializált értékpapír alatt a törvényben és külön jogszabályban meghatározott módon, elektronikus úton létrehozott, rögzített, továbbított és nyilvántartott, az értékpapír tartalmi kellékeit azonosítható módon tartalmazó adatösszességet kell érteni.
Követelést megtestesítő értékpapírok: a követelést megtestesítő értékpapírok jellemzője, hogy az egyik fél elismeri a másik fél felé fennálló tartozását, és vállalja, hogy azt meghatározott időben és módon ki fogja egyenlíteni. Legismertebb fajtái: a váltó, a csekk, a kötvény, a letéti jegy.
Részesedési jogot megtestesítő értékpapírok: a részesedési jogot (tagságot) megtestesítő értékpapírok azt igazolják, hogy tulajdonosuk valamely vállalkozás alaptőkéjéhez járult hozzá, és a befektetett pénze után jogosult a kiosztott nyereség arányos részére, az osztalékra. Társtulajdonosi jogokat megtestesítő értékpapír, aminek fontos vonása az, hogy a tulajdonosuk nem vonhatja ki a vagyonát a vállalkozásból. Alaptípusa a részvény, de ide tartoznak a befektetési jegyek is.
Áruval kapcsolatos jogokat megtestesítő értékpapírok: az áruval kapcsolatos jogokat megtestesítő értékpapírok valamely áru feletti rendelkezési jogot biztosítanak a tulajdonosuknak. Ide tartozik a közraktárjegy a hozzá tartozó zálogjeggyel.
Értékpapírt bemutatóra és névre szólóan lehet kiállítani.
Bemutatóra szól az értékpapír, ha nem tartalmazza a jogosult személyének megjelölését vagy tartalmazza ugyan, de az értékpapír tartalma szerint az értékpapír kötelezettje nemcsak a megjelölt személynek, hanem az értékpapír bármely bemutatójának köteles teljesíteni (bemutatási záradék).
A bemutatóra szóló értékpapírt elvileg annak birtokba adásával lehet átruházni.
A nyomdai úton előállított névre szóló értékpapír teljes vagy üres forgatmány útján ruházható át. A névre szóló értékpapírok tehát egyszerű átadással nem ruházhatóak át. A forgatható értékpapír eredeti tulajdonosa, az okirat hátoldalán a hitelezői jogokat más személyre forgatással ruházza át. A forgatással történik meg a tulajdonosváltás.
A teljes forgatmány az értékpapírra vagy az ahhoz csatolt lapra (toldat) vezetett, az átruházó által aláírt írásbeli nyilatkozat, amely kifejezi az értékpapír átruházásának szándékát, és megjelöli azt a személyt, akire az értékpapírt átruházzák.
Az üres forgatmány az értékpapír hátlapjára vagy a toldatra rávezetett, az átruházó által aláírt olyan írásbeli nyilatkozat, amely kifejezi az értékpapír átruházásának szándékát, de nem tartalmazza annak a személynek a megjelölését, akire az értékpapírt átruházzák.
Az adott típusú értékpapír dematerizált formája is ugyanúgy lehet bemutatóra vagy névre szóló azzal a különbséggel, hogy forgalmazásuk értékpapír-számlák közötti műveletekkel bonyolódik.