Bekukucskálhat már mindenki a magyar megtakarítások jutalékaiba.

tablets-business-1024x364

Tegnap már egy nagy portálon megjelent a hír!

Etikus életbiztosítási koncepció  végre. A régi visszavásárlási táblák remélhetőleg a múlté lesznek. Elkezdik az életbiztosítások visszavásárlási táblázatának szabályozását, változik a kötelező biztosítás hiányában okozott károkra vonatkozó szabályozás, és a nyugdíjpénztárak is nagy változásokra készülhetnek: csökkentik például a magánnyugdíjpénztárak életben maradási esélyeit, és felszabadítják az önkéntes nyugdíjpénztári közvetítők jutalékát.

Bemásolnék egy cikket

Portfolio.hu  ezt írja.

“A törvényjavaslat célja a pénzügyi közvetítőrendszerre vonatkozó szabályozás egyes elemeinek felülvizsgálata, valamint egyes európai uniós jogi aktusok hazai jogba történő implementálása. E célból a törvényjavaslat számos – hitelintézeti, tőkepiaci, biztosítási, nyugdíjpénztári területre vonatkozó – jogszabály módosítását tartalmazza. Ehhez kapcsolódóan szükséges a pénzügyi közvetítőrendszer felügyeletét ellátó Magyar Nemzeti Bankra vonatkozó egyes rendelkezések módosítása is, így a Magyar Nemzeti Bankról szóló törvény módosítására is sor kerül

– olvasható a törvényjavaslat általános indoklásában. Mi most a nyugdíjpénztárakra és a biztosításokra vonatkozó változásokat emeljük ki, az MNB-törvény változásáról

MNB rendelet és törvényjavaslat

 

  • viszonylag átláthatóvá teszik az életbiztosítások költségeit,
  • előírják, az ügyfél befizetéseinek mekkora részét kell befektetni,
  • új szabályozás lép életbe az életbiztosítások visszavásárlási értékére vonatkozóan is.

“A biztosító köteles az általa felszámított bármely díjat, költséget vagy jutalékot, továbbá a képzett tartalék arányában felszámított elvonást úgy megnevezni, hogy abból, illetve a kapcsolódó meghatározásból egyértelműen megállapítható legyen ezek célja és mögöttes tartalma.” Az átláthatóságot segíti elő ez a törvényelem, megkövetelve a biztosítóktól, hogytüntessék fel pontosan, hogy a szerződés milyen költsége pontosan mire megy el. Ez a passzus kicsit ködös: nem tud ugyanis a biztosító minden egyes tollat, irodabérletet, vagy egy Vegas-i motivációs utat lebontani minden ügyfélszerződésre. Mindenesetre várható, hogy az olyan kreatív költségelemek, mint a “bónuszalap” megszűnnek és inkább az lesz jellemző, hogy az ügynöknek és a biztosítóknak fizetett jutalékot például értékesítési költségnek nevezik majd, persze már ma is van olyan társaság, amelyik így tesz.

Ezen kívül meghatározzák majd azt is, hogy a beérkezett éves díjak mekkora részét kell majd minimálisan befektetnie a biztosítónak. Egy unit-linked szerződést kötött ügyfél

  • első éves díjának 20%-át,
  • második éves díjának 50%-át,
  • a harmadik és minden ezt követő díjának pedig legalább 80%-át kötelező lesz a biztosítónak befektetnie a kockázati díjrész levonása után.

Ez azt jelenti, hogy a biztosítók többé nem nyelhetik le az első pár éves díjat egy az egyben, helyette a három év költsége összesen maximum a befizetett díjak fele lehet (vagyis egy éves díj 150 %-a). A konzultációra bocsátott anyagban már lehetett látni, hogy a kormány a fentieknek megfelelően fogja szabályozni a befektetendő összeg minimális mértékét.

A fentiek azt jelentik, hogy közvetett módon az életbiztosítások költségeit is korlátozni fogják, bár lényeges változást csak néhány kifejezetten drága termék esetén hoz, a biztosítások nagy részét várhatóan nem teszi sokkal olcsóbbá. A szabály lehetőséget ad arra, hogy a biztosító akár 20%-os éves költséggel dolgozzon a futamidő végéig (persze ilyen nincs és nem is várható, a lényeg, hogy a biztosítóknak továbbra is lesz lehetőségük a költségek egyes évek közötti átcsoportosításra).

A törvény kimondja azt is, hogy ha az ügyfél a maradékjogával él, vagyis visszakéri a pénzét úgy, hogy például visszavásárolja életbiztosítását, akkor az elszámolás alapja az előbbiekben meghatározott érték kell, hogy legyen.

 

Értelmezésünk szerint ez azt jelenti, hogy a visszavásárlási táblázat sem vonatkozhat erre a díjrészre, a biztosítónak akkor is ki kell fizetnie az ügyfél megtakarításának legalább 20 százalékát (plusz hozam), ha első évben vásárol vissza, a harmadik évtől pedig ez 80 százalékra emelkedik.

A megtakarítási jellegű, nem befektetési egységekhez kötött (például hagyományos vagy vegyes) életbiztosítási szerződésekre közvetlen visszavásárlási érték-szabályozás vonatkozik majd. Ha a szerződő valamelyik maradékjogával él:

  • az első éves díj legalább 20%-a,
  • a második éves díj legalább 50%-a,
  • a harmadik éves és az összes többi befizetett díj legalább 80%-a

visszajár az ügyfélnek.

Felszabadítják az önkéntes nyugdíjpénztári közvetítői jutalékokat

Az önkéntes nyugdíjpénztárakat érintő fontosabb tervezett változások az alábbiak:

  • Tagszervezési díjazás: a jelenleg érvényben lévő törvény kimondja, hogy a tagszervezési díjazás összege nem haladhatja meg a befizetett tagdíj első naptári évi összegének működési tartalékra jutó részét, emellett további díjazás és egyéb juttatás nem adható. A tervezet ezt meg is hagyja, azzal a módosítással, hogy újonnan tagsági jogviszonyt létesítő tag esetében (ha egyetlen más, hasonló pénztárnál sem tag) ez a díjazási limit nem érvényesül. A jutalék kifizetése és annak mértéke tehát a tagszervezés útján belépő tag nyilatkozatától függ majd (volt-e korábban ilyen pénztárban tag vagy sem).
  • Tagdíjfizetési kötelezettség: ha a pénztártag nem fizeti a tagdíjat, akkor a tagsági jogainak gyakorlásáról a pénztár alapszabálya rendelkezik, új kitétel azonban, hogy a tagdíjfizetési kötelezettség szüneteltetésére az alapszabály nem adhat lehetőséget.
  • Pénztárak közötti átlépés: a korábbiakhoz képest engedmény, hogy az egészségpénztár és önsegélyező pénztár tagja átléphet egészség- és önsegélyező pénztárba és fordítva. Korábban az átlépés csak azonos típusú pénztárak között volt megengedett, 2016-tól viszont az újonnan létrejövő egészség- és önsegélyező pénztárakra is kibővül a lehetőség.
  • Munkáltatói delegált: pontosítanák azt a szabályt, hogy milyen esetben delegálhat a munkáltató képviselőt a pénztár ellenőrző bizottságába. Eszerint, ha egy munkáltatói tag által fizetett hozzájárulás mértéke egy naptári évben eléri vagy meghaladja a pénztár tagdíjbevételének 50%-át, akkor az adott munkáltató jogosult egy tagot az ellenőrző bizottságba kijelölni, de maximum 5 évre. Emellett szigorodik a kijelölt taggal szembeni feltételrendszer is.
  • Panaszkezelés: ha panaszkezelés céljából telefonon hívják a pénztárt, akkor kötelesek 5 percen belül fogadni a hívást (élőhangos bejelentkezés).

 

Tovább nehezítik a magánnyugdíjpénztárak dolgát

A kormány tovább nehezíti a “nyugdíjállamosítás” után megmaradt 4 hazai magánnyugdíj-pénztár életét:

  • Pénztári vezetés: szigorodnak a pénztár és a befektetések irányítását betöltő személlyel szemben támasztott követelmények például azzal, hogy a korábbi kettő helyett minimum három év releváns szakmai gyakorlattal kell rendelkeznie.
  • Panaszkezelés: ha panaszkezelés céljából telefonon hívják a pénztárt, akkor kötelesek 5 percen belül fogadni a hívást (élőhangos bejelentkezés).
  • Saját tevékenységi tartalék: a hatályos törvény 100 millió forintos saját tevékenységi tartalék képzését írja elő a pénztáraknak, ha a járadékszolgáltatást saját maguk szeretnék végezni. A mostani tervezet ezt az összeget jelentősen megemelné, mégpedig úgy, hogy a saját tevékenységi tartalék a következő egyenlegek összegéből adódna: 80 millió forint ÉS a tárgyévet követő 5. év végéig az öregségi nyugdíjkorhatárt elérő tagok összesített egyéni számla egyenlegének 1%-a, ÉS a tárgyévet követő 6. év elejétől a 14. év végéig az öregségi nyugdíjkorhatárt elérő női tagok 20%-ának összesített egyéni számla egyenlegének 1%-a, de legalább 100 millió forint. A saját tevékenységi tartalékra vonatkozóan további kiegészítés, hogy annak fedezetére a működési tartalék 40%-a, illetve a likviditási és kockázati tartalék 70%-a vehető figyelembe.

 

Ezzel a tervvel még jobban megnehezítené a kormány a magánkasszák saját járadékszolgáltatását, miután a pénztárak a most még érvényben lévő 100 milliós tartalékot sem tudják kigazdálkodni. A fentiek szerint az új tartalék mértéke legalább 180 millió forint lenne. Miután pedig a biztosítói járadékszolgáltatásra sincs még megoldás, a nyugdíjkorhatárt elérő tagok előtt szinte egyetlen választási lehetőség marad, mégpedig a TB-rendszerbe való visszalépés.

 

Van némi változás a kötelező biztosításoknál is

Egy biztosítási eseményben a károsultak számától függetlenül a biztosító dologi károk esetén

  • káreseményenként 1 220 000 eurónak megfelelő forintösszeghatárig,
  • személyi sérülés miatti károk esetén káreseményenként 6 000 070 eurónak megfelelő forintösszeg-határig köteles helytállni.

Ezek az összegek magukban foglalják a káresemény kapcsán bármilyen jogcímen érvényesíthető követeléseket, az igényérvényesítés költségeit (a jogi képviseleti költségeket is), valamint a teljesítés időpontjáig eltelt időszakra járó kamatokat.

Amennyiben kötelező biztosítással nem rendelkező gépjármű okoz kárt, továbbra is a MABISZ által kezelt Kártalanítási Számla áll helyt a károsult felé, ugyanakkor ezután törvényben kikötött módon visszakövetelhetik a költségek megtérítését a vezetőtől akkor is,

  • ha a gépjárművet alkoholos vagy a vezetési képességre hátrányosan ható szertől befolyásolt állapotban vezette;
  • ha a gépjármű vezetésére jogosító engedéllyel nem rendelkezett,
  • ha a kárt segítségnyújtás elmulasztásával, illetve foglalkozás körében elkövetett “red-arrow-curved-down
  • Konzultációra való jelentkezés

Vélemény, hozzászólás?