Tegnap már egy nagy portálon megjelent a hír!

Etikus életbiztosítási koncepció végre. A régi visszavásárlási táblák remélhetőleg a múlté lesznek. Elkezdik az életbiztosítások visszavásárlási táblázatának szabályozását, változik a kötelező biztosítás hiányában okozott károkra vonatkozó szabályozás, és a nyugdíjpénztárak is nagy változásokra készülhetnek: csökkentik például a magánnyugdíjpénztárak életben maradási esélyeit, és felszabadítják az önkéntes nyugdíjpénztári közvetítők jutalékát.

Bemásolnék egy cikket

Portfolio.hu ezt írja.

“A törvényjavaslat célja a pénzügyi közvetítőrendszerre vonatkozó szabályozás egyes elemeinek felülvizsgálata, valamint egyes európai uniós jogi aktusok hazai jogba történő implementálása. E célból a törvényjavaslat számos – hitelintézeti, tőkepiaci, biztosítási, nyugdíjpénztári területre vonatkozó – jogszabály módosítását tartalmazza. Ehhez kapcsolódóan szükséges a pénzügyi közvetítőrendszer felügyeletét ellátó Magyar Nemzeti Bankra vonatkozó egyes rendelkezések módosítása is, így a Magyar Nemzeti Bankról szóló törvény módosítására is sor kerül

– olvasható a törvényjavaslat általános indoklásában. Mi most a nyugdíjpénztárakra és a biztosításokra vonatkozó változásokat emeljük ki, az MNB-törvény változásáról

MNB rendelet és törvényjavaslat

viszonylag átláthatóvá teszik az életbiztosítások költségeit,
előírják, az ügyfél befizetéseinek mekkora részét kell befektetni,
új szabályozás lép életbe az életbiztosítások visszavásárlási értékére vonatkozóan is.

“A biztosító köteles az általa felszámított bármely díjat, költséget vagy jutalékot, továbbá a képzett tartalék arányában felszámított elvonást úgy megnevezni, hogy abból, illetve a kapcsolódó meghatározásból egyértelműen megállapítható legyen ezek célja és mögöttes tartalma.” Az átláthatóságot segíti elő ez a törvényelem, megkövetelve a biztosítóktól, hogytüntessék fel pontosan, hogy a szerződés milyen költsége pontosan mire megy el. Ez a passzus kicsit ködös: nem tud ugyanis a biztosító minden egyes tollat, irodabérletet, vagy egy Vegas-i motivációs utat lebontani minden ügyfélszerződésre. Mindenesetre várható, hogy az olyan kreatív költségelemek, mint a “bónuszalap” megszűnnek és inkább az lesz jellemző, hogy az ügynöknek és a biztosítóknak fizetett jutalékot például értékesítési költségnek nevezik majd, persze már ma is van olyan társaság, amelyik így tesz.

Ezen kívül meghatározzák majd azt is, hogy a beérkezett éves díjak mekkora részét kell majd minimálisan befektetnie a biztosítónak. Egy unit-linked szerződést kötött ügyfél

első éves díjának 20%-át,
második éves díjának 50%-át,
a harmadik és minden ezt követő díjának pedig legalább 80%-át kötelező lesz a biztosítónak befektetnie a kockázati díjrész levonása után.

Ez azt jelenti, hogy a biztosítók többé nem nyelhetik le az első pár éves díjat egy az egyben, helyette a három év költsége összesen maximum a befizetett díjak fele lehet (vagyis egy éves díj 150 %-a). A konzultációra bocsátott anyagban már lehetett látni, hogy a kormány a fentieknek megfelelően fogja szabályozni a befektetendő összeg minimális mértékét.

A fentiek azt jelentik, hogy közvetett módon az életbiztosítások költségeit is korlátozni fogják, bár lényeges változást csak néhány kifejezetten drága termék esetén hoz, a biztosítások nagy részét várhatóan nem teszi sokkal olcsóbbá. A szabály lehetőséget ad arra, hogy a biztosító akár 20%-os éves költséggel dolgozzon a futamidő végéig (persze ilyen nincs és nem is várható, a lényeg, hogy a biztosítóknak továbbra is lesz lehetőségük a költségek egyes évek közötti átcsoportosításra).

A törvény kimondja azt is, hogy ha az ügyfél a maradékjogával él, vagyis visszakéri a pénzét úgy, hogy például visszavásárolja életbiztosítását, akkor az elszámolás alapja az előbbiekben meghatározott érték kell, hogy legyen.

Értelmezésünk szerint ez azt jelenti, hogy a visszavásárlási táblázat sem vonatkozhat erre a díjrészre, a biztosítónak akkor is ki kell fizetnie az ügyfél megtakarításának legalább 20 százalékát (plusz hozam), ha első évben vásárol vissza, a harmadik évtől pedig ez 80 százalékra emelkedik.

A megtakarítási jellegű, nem befektetési egységekhez kötött (például hagyományos vagy vegyes) életbiztosítási szerződésekre közvetlen visszavásárlási érték-szabályozás vonatkozik majd. Ha a szerződő valamelyik maradékjogával él:

az első éves díj legalább 20%-a,
a második éves díj legalább 50%-a,
a harmadik éves és az összes többi befizetett díj legalább 80%-a

visszajár az ügyfélnek.

Felszabadítják az önkéntes nyugdíjpénztári közvetítői jutalékokat

Az önkéntes nyugdíjpénztárakat érintő fontosabb tervezett változások az alábbiak:

Tagszervezési díjazás: a jelenleg érvényben lévő törvény kimondja, hogy a tagszervezési díjazás összege nem haladhatja meg a befizetett tagdíj első naptári évi összegének működési tartalékra jutó részét, emellett további díjazás és egyéb juttatás nem adható. A tervezet ezt meg is hagyja, azzal a módosítással, hogy újonnan tagsági jogviszonyt létesítő tag esetében (ha egyetlen más, hasonló pénztárnál sem tag) ez a díjazási limit nem érvényesül. A jutalék kifizetése és annak mértéke tehát a tagszervezés útján belépő tag nyilatkozatától függ majd (volt-e korábban ilyen pénztárban tag vagy sem).
Tagdíjfizetési kötelezettség: ha a pénztártag nem fizeti a tagdíjat, akkor a tagsági jogainak gyakorlásáról a pénztár alapszabálya rendelkezik, új kitétel azonban, hogy a tagdíjfizetési kötelezettség szüneteltetésére az alapszabály nem adhat lehetőséget.
Pénztárak közötti átlépés: a korábbiakhoz képest engedmény, hogy az egészségpénztár és önsegélyező pénztár tagja átléphet egészség- és önsegélyező pénztárba és fordítva. Korábban az átlépés csak azonos típusú pénztárak között volt megengedett, 2016-tól viszont az újonnan létrejövő egészség- és önsegélyező pénztárakra is kibővül a lehetőség.
Munkáltatói delegált: pontosítanák azt a szabályt, hogy milyen esetben delegálhat a munkáltató képviselőt a pénztár ellenőrző bizottságába. Eszerint, ha egy munkáltatói tag által fizetett hozzájárulás mértéke egy naptári évben eléri vagy meghaladja a pénztár tagdíjbevételének 50%-át, akkor az adott munkáltató jogosult egy tagot az ellenőrző bizottságba kijelölni, de maximum 5 évre. Emellett szigorodik a kijelölt taggal szembeni feltételrendszer is.
Panaszkezelés: ha panaszkezelés céljából telefonon hívják a pénztárt, akkor kötelesek 5 percen belül fogadni a hívást (élőhangos bejelentkezés).

Tovább nehezítik a magánnyugdíjpénztárak dolgát

A kormány tovább nehezíti a “nyugdíjállamosítás” után megmaradt 4 hazai magánnyugdíj-pénztár életét:

Pénztári vezetés: szigorodnak a pénztár és a befektetések irányítását betöltő személlyel szemben támasztott követelmények például azzal, hogy a korábbi kettő helyett minimum három év releváns szakmai gyakorlattal kell rendelkeznie.
Panaszkezelés: ha panaszkezelés céljából telefonon hívják a pénztárt, akkor kötelesek 5 percen belül fogadni a hívást (élőhangos bejelentkezés).
Saját tevékenységi tartalék: a hatályos törvény 100 millió forintos saját tevékenységi tartalék képzését írja elő a pénztáraknak, ha a járadékszolgáltatást saját maguk szeretnék végezni. A mostani tervezet ezt az összeget jelentősen megemelné, mégpedig úgy, hogy a saját tevékenységi tartalék a következő egyenlegek összegéből adódna: 80 millió forint ÉS a tárgyévet követő 5. év végéig az öregségi nyugdíjkorhatárt elérő tagok összesített egyéni számla egyenlegének 1%-a, ÉS a tárgyévet követő 6. év elejétől a 14. év végéig az öregségi nyugdíjkorhatárt elérő női tagok 20%-ának összesített egyéni számla egyenlegének 1%-a, de legalább 100 millió forint. A saját tevékenységi tartalékra vonatkozóan további kiegészítés, hogy annak fedezetére a működési tartalék 40%-a, illetve a likviditási és kockázati tartalék 70%-a vehető figyelembe.

Ezzel a tervvel még jobban megnehezítené a kormány a magánkasszák saját járadékszolgáltatását, miután a pénztárak a most még érvényben lévő 100 milliós tartalékot sem tudják kigazdálkodni. A fentiek szerint az új tartalék mértéke legalább 180 millió forint lenne. Miután pedig a biztosítói járadékszolgáltatásra sincs még megoldás, a nyugdíjkorhatárt elérő tagok előtt szinte egyetlen választási lehetőség marad, mégpedig a TB-rendszerbe való visszalépés.

Van némi változás a kötelező biztosításoknál is

Egy biztosítási eseményben a károsultak számától függetlenül a biztosító dologi károk esetén

káreseményenként 1 220 000 eurónak megfelelő forintösszeghatárig,
személyi sérülés miatti károk esetén káreseményenként 6 000 070 eurónak megfelelő forintösszeg-határig köteles helytállni.

Ezek az összegek magukban foglalják a káresemény kapcsán bármilyen jogcímen érvényesíthető követeléseket, az igényérvényesítés költségeit (a jogi képviseleti költségeket is), valamint a teljesítés időpontjáig eltelt időszakra járó kamatokat.

Amennyiben kötelező biztosítással nem rendelkező gépjármű okoz kárt, továbbra is a MABISZ által kezelt Kártalanítási Számla áll helyt a károsult felé, ugyanakkor ezután törvényben kikötött módon visszakövetelhetik a költségek megtérítését a vezetőtől akkor is,

ha a gépjárművet alkoholos vagy a vezetési képességre hátrányosan ható szertől befolyásolt állapotban vezette;
ha a gépjármű vezetésére jogosító engedéllyel nem rendelkezett,
ha a kárt segítségnyújtás elmulasztásával, illetve foglalkozás körében elkövetett “